Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

•46 Magánjogi Döntvénytár. bocsátott kormányrendeletek közjogi vonatkozásuknál fogva oly vállalatokra is kötelezők, amelyek az 1888: VII. t.-c. életbeléptetése elolt nyertek engedélyt állatgyógyászati szerek gyártására és forgalombahozalalára. Alperes tehát sem arra, hogy az állatgyógyászatban használt bakteorológiai szerek használatáról és forgalombahozataláról és állami ellenőrzéséről a m. kir. földmíveléstigyi miniszter 1907. évi 5400. sz. rendeletének 26. §. törvényellenes, sem arra, hogy az vele, mint korábbi engedélyessel szemben nem alkalmazható, nem hivatkozhatik. Ez a jogi felfogás nem ellenkezik az ipartörvény 155. §-ának azzal a rendelkezésével sem, mely szerint az iparűzési jogtól, amennyiben külön törvények nem rendelkeznek, ezen törvény alapján senki sem bírói ítélet, sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható, mert az állategészségügy védelmére alkotott későbbi törvény és az annak alapján kiadott törvényes és így a törvénnyel egy tekintet alá eső rendelet — tehát külön jogszabály az iparűzési jogtól való megfosztást — az e jogszabályban körülírt esetekben megengedi. Az ipartörvény 36. §-ára alapított kifogást illetőleg a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak kimerítően megindokolt álláspontját elfogadta. Annak vizsgálata pedig, hogy a hivatkozott miniszteri rendeletben foglalt oly intézkedések, melyek a fennforgó esetben alkalmazást nem nyertek, törvényesek-e vagy sem, a jelen per keretébe nem tartozik és közömbös az ügyek bírálásánál az is, hogy a m. kir. belügyminiszter — a rendelet kibocsátására után, a felperes által felhívott átiratában arról értesítette a törvényhatóságokat, hogy a rendelet némely — az átiratban közelebbről meg nem jelölt intézkedései, a törvénybe ütköznek. De nincs jogos alapja a kártérítési keresetnek azért sem, mert a ( . . . mint a fejben . . .). Már pedig a megállapított és meg nem támadott tényállás szerint a felperes oly gyógyszert hozott forgalomba, mely az azzal beoltott állatok tömeges megbetegedését és elhullását okozta és a felperes a szóban levő gyógyszert a hozzá intézett figyelmeztetések és lilalom ellenére továbbra is forgalomba hozta. Mindezek szerint a fellebbezési bíróság a keresetelutasításával jogszabályt nem sértett. 31. Oly esetben, midőn valamely ingatlanság csak telekkönyvileg áll többeknek hányadrészek szerinti közös tulajdonában, tényleg azonban a tulajdonosok azt egymás között véglegesen megosztot-