Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 45 azáltal, hogy az elsőbíróság ítéletének helybenhagyásával a kere­setet elutasította. Mert a megállapított és vitássá ezúttal sem tett tényállás szerint a felperes, mint volt hitbizományi birtokos az ő magán­tulajdonát tevő kereseti ingatlant a hitbizomány állagába tartozó és az ingatlanbecsű szerinti értékének megfelelő összegű ellen­értékért adta át a hitbizománynak. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy a szóbanforgó jogügylet nem új alapítást, hanem egyszerű állagváltoztatást tartalmazott. Helyes tehát a fellebbezési bíróság ítéletének az a jogi állás­pontja, hogy ez a jogügylet királyi jóváhagyást nem igényelt és így amiatt, hogy ez ki nem kéretett, a hitbizománynak a kérdé­ses jogügyleten alapuló jogszerzéséi eredeti érvénytelenség okából sikeresen megtámadni nem lehet. 30. A kormányhatalom — a kormányzati jog természeténél fogva — a közérdek veszélyeztetése vagy megtámadása esetére a veszély vagy támadás elhárí­tására szükséges oly intézkedések és rendelkezések megtételére is jogosult, amelyek a magánjog által védett érdeket sérthetik. Ily esetben a közérdek meg­óvása miatt sértett magánérdek kárpótlásának van helye; azonban nem hivatkozhatik ily sérelemre az, akinek magatartása vagy eljárása a közérdek veszé­lyeztetését előidézte. (Kúria 1924. márc. 12. P. VI. 1494/1923. sz. Indokok : Az 1888 : VII. t.-c. 124. §-a alapján a m. kir. fóld­mívelésügyi miniszter felhatalmazást nyert arra, hogy az állati betegségek ellen javaslatba hozott gyógyszerek megvizsgálása és az eredményhez képest alkalmazásuk megengedése iránt intéz­kedjék. Ebből a meghatalmazásból az tolyik, hogy a m. kir. föld­mívelésügyi miniszter oly szabályokat létesíthessen, amelyek az állatgyógyászati szerek előállítására, forgalomhozatalára és ellen­őrzésére vonatkoznak, továbbá meghatározhatta azokat a feltéte­leket is, amelyekhez az ily szerek iparszerű előállításához szük­séges engedélyt köti és ezzel kapcsolatban tehetett oly rendelke­zéseket is, amelyek alkalmasak arra, hogy a kibocsátott szabályok betartását biztosítsák. Tehát joga volt azt is kimondani, hogy a megadott engedélyt a törvény és a rendelet által védett érdek megsértése esetében megvonhatja. Az 1888: VII. t.-c. rendelkezései és az ennek alapján ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom