Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

16 Magánjogi Döntvénytár. a szerződések érvénytelensége és lehetetlenné válása a felek egyikének terhére sem róható, következőleg az ebből eredő kockázatot is mindkét fél egyaránt viselni köteles. A szerződő felek akaratából vont eme következtetés megfelel a méltányosság követelményének is, mert habár a felperes, mint a távollévő gondnoka az előre felveti vételárat adósság törlesztésére, tehát a gondnokolt javára fordította is, a meg nem támadott tényállás szerint viszont a felperes ténye folytán birtokba lépett alperesek az adásvételi szerződések jóváhagyását megtagadó és 1920. május 19-én kelt gyámhatósági határozat meghozataláig lefolyt két gazdasági év alatt az adásvétel tárgyául szolgált ingatlanoknak ugyancsak a megváltozott gazdasági viszonyok folytán értékben köztudomás szerint jelentékenyen emelkedett olyan hasznait szedték be, amelyeket mint jóhiszemű birtokosok megtéríteni nem kötelesek, ily megtérítési kötelezettség hiányában pedig felperest a vételár valorizált értékének a megfizetésére kötelezni a méltányosság szerint sem lehet. És miután ezután már nem vitás, hogy felperes az eladott ingatlanok vételárát a jóváhagyást megtagadó gyámhatósági határozatról történt értesülés után az alpereseknek azonnal megküldötie, illetve bírói letétbe helyezte, felperes tehát a felek eme megállapított szándékánál fogva, mely szerint kártérítési kötelezettségük csak a szerződéssel célba vett eredmény meghiúsulásának értesülésével áll be, késedelembe nem esett, ettől az időponttól tehát a vételárat az alperesektől el nem vonta, miután továbbá alpereseknek a gyámhatósági jóváhagyás megtagadásától történt értesülése ulán folytatott birtoklása nyilván rosszhiszemű, a gazdasági lehetetlenülésre tehát ebből az okból sem hivatkozhatnak, ennélfogva a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal az ítéleti rendelkezésével, hogy az alpereseket a felperes állal felvett vételárak átvételének és visszafizetésének időpontja között fennálló valutakülönbözele címén kártérítés iránt támasztott viszontkeresetükkel elutasította. = A visszajáró vételár valorizálására vonatkozó gyakorlat jelentős megszorítása ; v. ö. fent 12. sz.; Mjogi Dtár XVI. íj9., 60„ 05., 108.; a pénz értékromlásának figyelembevételéről I. ezenkívül Mjogi Dtár XVI. 93., 94., 96—97., 107., 120. sz. és az ott idézetíeket. 14. /. A nagykorú gondnokoltak vagyona állagának megváltoztatása sürgős szükség esetén is csak akkor van megengedve, ha a gondnokolt cselekvőképessége megszűnt. — //. A távollevő, aki a nevében kötött érvénytelen adásvételi szerződésben nem