Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 109 telmü lenne az ily módon való végrendelkezés lehetőségének a kizárásával és így ellentétben állana a törvénynek a kiváltságos végrendeletek engedélyezésénél felismerhető azzal a célzatával, hogy bizonyos körülmények között a végrendelkezés kevesebb alakszerűséghez köttessék avégből, hogy a végrendelkező akarata könnyebben érvényesülhessen s mert másfelől a tábori posta száma az adott helyzetben pótolta a tartózkodási hely megjelölését és így a végrendelkezést tartalmazó leveleknél szükségszerűen helyettesítette a földrajzi helynevet is. Ezeknél fogva és tekintettel arra, hogy a kir. Kúria a harctéren hősi halált halt P. Radoszláv által 1916. február hó 22. és 24. napjain a feleségéhez, az elsőrendű alpereshez címzetten megírt tábori levelezőlapokat, a most nevezett örökhagyónak az elsőrendű alperes által 5. sorsz. alatt mellékelt másik két levelezőlapon foglalt s nem kifogásolt írásával, valamint az ugyancsak 5. sorsz. alatt mellékelt adósleveleken látható nem kifogásolt aláírásával való összehasonlítás mellett szintén a nevezeti örökhagyó sajátkezű írásának és az azok alatt előforduló «Radoja» aláírást az örökhagyó névaláírásának ismeri fel, abból pedig, hogy a fentebbi keletű tábori levelezőlapok P. Radójánénak vannak címezve és feladóként P. Radoját tűntetik fel, nem lehet kétséges, hogy az azokon látható írásszöveg alatt levő «Radoja» keresztnév P. Radoja örökhagyót jelöli meg és alkalmas ennek másoktól való megkülönböztetésére is, viszont az elsőbíróság ítéletének indokolásában felhozottakból a kir. Kúria is kétségtelennek tekinti, hogy a többször említett tábori levelezőlapok a hősi halált halt P. Radoszlávnak írásbeli magánrendeletét tartalmazzák: a fellebbezési bíróság nem sértette meg a kiváltságos végrendeletekre vonatkozó anyagi jogszabályokat azáltal, hogy a felperes által megtámadott végrendeletek érvényességét megállapította s illetőleg, hogy felperesnek a hagyatékhoz tartozó ági vagyon iránt a törvény alapján támasztott örökösödési igényét elutasította. = Levélalakba foglalt kiváltságos liolográf-végrendelet : Mjogi Dtár XVI. í. — Katonai végrendeletről : Mjogi Dtár X. 179,, XIII. 4., 3. 70. A végrendeletnek az osztály módjára vonatkozó rendelkezésétől az örökösök vagy jogutódaik csak közös megegyezéssel térhetnek el. (Kúria 1924. jún. 3. Pk. I. 25H7/1924. sz.) indokok: S. János és S. Jánosné közös végrendeletükben a hagyatékukhoz tartozó vagyontárgyakra a túlélő házastárs javára holtigtartó haszonélvezeti jogot rendeltek és egyszersmind elrendelték, hogy mindkettőjük halála után hagyatékuk az örökösödési