Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

10-2 Magánjogi Döntvénytár. kölcsön helyett más jelzálogos kölcsönt szerezni s ebből a kölcsönt kifizetni. Ma ilyen kölcsönt alperes nem szerezhet, vagy ha valamiképen mégis szerezhetne, csak aránytalanul súlyos feltélelekkel. Alperes esetleg a ház eladására kényszerülne, ami súlyos megkárosításával járhatna. Hozzájárul, hogy a tartozás alperes összvagyonának jelentékeny része. A tartozásnak biztosítására nem volt szükség, mert a jelzálog biztosítja. V. A kir. törvényszék alperest mérsékelt összegben perköltség viselésére is kötelezte. Figyelemre méltó ugyan az az alperesi álláspont, hogy a perre a 950/1923. M. E. sz. rendelet elvei alkalmazásának céljából volt szükség s nem azért, mert alperes minden teljesítést megtagadott. De az ilyen per mégsem tekinthető olyannak, amely mindkét peres fél érdekét egyaránt szolgálja s amelynek költségei azért kölcsönösen megszüntetendők. A perre okot alperes ad, aki a szigorú jog szerint fennálló (1. §.) tartozásának mérséklését (2. §.) kívánta s némi sikere nem mentheti fel attól, hogy mint túlnyomó részben fizetésre köteles és marasztalt fél a marasztalás arányában a költségeket ne viselje. = A budapesli kir. törvényszéknek, mint az aranyban teljesítendő fizetések tárgyában az 1922: XVII. t.-c. alapján kiadott 950/1923. sz. rendelet értelmében kizárólagos hatáskörrel bíró elsőbíróságnak ez a jogerős ítélete jellemzően világítja meg a rendelet alkalmazásának főbb szempontjait. — Az előbbi, 9420/191 íO. M. E. sz. rendelet alkalmazása 1. Mjogi Dtár XV. 56, sz. 66. Aranykoronaértékben kirótt tartozás fejében az adós ezt az értéket, illetne papirkoronában az annak a fizetés teljesítésekor megjelelő értékű összeget tartozik megfizetni abban az esetben is, ha a fizetést nem a szerződésileg kikötött esedékességi időben, hanem később teljesíti. (Kúria 1924 jún. 25. P: VI. 1544/1924. sz.) A kir. Kúria: Felperesek felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletének a per főtárgyáról és a fellebbezési költség viseléséről rendelkező részét megváltoztatja, alpereseket végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy felpereseknek a m. kir. pénzügyminiszter által az aranykorona értékének papirkoronában megállapításáról kibocsátott, a fizetés teljesítésének napján érvényben levő rendeletében meghatározóit átszámítási aránykulcs szerint számítva 2087"68 aranykorona értékének megfelelő összegű papirkoronát s ennek egynegyed része után 1920. január 1-től, egynegyed része után 1921. január 1-től, egynegyed része után 1922. január 1-től és egynegyed része után 1923. január 1-től számított 5% kamatot, továbbá a fellebbezési bíróság által megítélt per- és fellet)-