Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

98 Magánjogi Döntvénytár. elfogadni, a fellebbezési bíróságnak a megítélt összeg átszámítását tartalmazó döntése is megfelel az anyagi jognak. = Ügyvédi díj valorizálása : 1. Mjog Tára V. 42., Ügyv. Lapja 1923. 10. és 15. sz. (Blau György.) — Valorizálásról általában 1. fent az 55—56.,. 33—40., 12—13. sz. és az ott idézettek. 65. Az aranyban fizetendő, ekképen szerződésnél fogva valorizált tartozásoknál a 950/1923. M. E. számú rendeletben szabályozott mérséklésre nincs ok, ha az adós vagyona, különösen az a vagyona, amelybe a kölcsön befektettetett s amely a tartozásnak biztosítására szolgál, valorizálódott. (Budapesti kir. törvényszék 1924. febr. 20-án 6. P. 36,983/1923.) A Nagykanizsai Takarékpénztár r.-t. nagykanizsai bej. cég felperesnek. Br. Sándor szállító, nagykanizsai lakos alperes ellen 530 darab cs. és kir. arany és jár. iránt indított perében. A budapesti kir. törvényszék: Felperesnek követelését alperessel szemben 450 cs. és kir. aranynak s július 9-től folyó 5%-os kamatának korona egyenértékében megállapítja s végrehajtás terhével kötelezi alperest, hogy 1930. évi, 1931. évi, 1932. évi, 1933. évi és 1934. évi március 1-én fizessen le felperesnek annyi magyar koronát, amennyi minden egyes fizetési napot megelőző napnak tőzsdei, devizaközponti árfolyama, vagy ilyennek hiányában piaci (forgalmi) ára szerint mindenkor 90 cs. és kir. aranynak s 1915. júl. 9-től folyó5% kamatának megfelel. Ezenfelül köteles alperes 30 nap alatt megfizetni felperesnek 5.000,000 K perköltséget is. Az ezen marasztalást meghaladó keresetével felperest elutasítja. Indokok. I. Felperesnek kereseti kérelme arra irányul, hogy alperes 530 cs. és kir. aranynak s ezen tőkének 1915. július 9-től folyó 6%-os kamatának, valamint a félévenként lejárt és előre meg nem fizetett kamatok 6%-os késedelmi kamatának valóságos aranyban, avagy a tényleges fizetés napját megelőző napnak tőzsdei záróárfolyama, devizaközponti árfolyama, avagy piaci ára szerint átszámított korona értékének megfizetésére köteleztessék. Alperesnek ellenkérelme az volt, hogy az aranytartozásnak megfelelő magyar korona tartozásnak meghatározása után a kir. törvényszék a tartozást a> méltányosságnak megfelelően szállítsa le, a jelzáloggal terhelt ingatlan értékének legfeljebb egyötöd részében állapítsa meg s a megállapított tartozás fizetésére öt évig terjedő fizetési halasztást engedélyezzen s a lejárt, valamint a lejárandö kamatokat leszállítsa. III. A kir. törvényszék felperesnek előadása és alperesnek beismerése alapján megállapította, hogy alperes kölcsön címén 530 cs. és kir. aranynak, 6%-os aranykamatának s a félévenként lejárt és előre meg nem fizetett kamatok 6%-os arany késedelmi kamatának a megfizetésére kötelezettséget vállalt. A kölcsönt alperes és B. Márkus együttesen vették fel. Az ingatlan, amelyen a kölcsön jelzáloggal biztosíttatott, alperesnek és B. Márkusnak közös tulajdona volt. 1895. márciusában vették — ezt a C) alatt csatolt telekkönyv is bizonyítja — 7400 K-ért, 1895. évi július hónapban felperesnek 6000 K-ás kölcsöne jelzálogilag biztosíttatott. 1904. évi júniusban történt azután az 530 cs. és kir. aranykölcsönnek a felvétele és biztosítása és július hóban a 6000 K-s-