Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

82 Magánjogi Döntvénytár, A fellebbezési bíróság azonban felpereseket keresetüknek azzal a részével is elutasította, amely része a keresetnek B. György alperes ellen, az általa az iránt vállalt kötelezettség alapján indít­tatott, hogy a felesége nevén álló ingatlanrész tulajdonjogának fel­peresek javára leendő bekebelezésére alkalmas okiratot megszerzi. Az elutasításnál a fellebbezési bíróság arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy — miután alperes a néhai felesége nevén álló ingatlanrész eladására vonatkozóan a leánya megbízottjának tün­tette fel magát felperesek előtt a vételi szerződés megkötésekor; — ebben a perben elsősorban az volna eldöntendő, hogy alperest valóban megbízta-e a leánya az eladással ? Mert ha megbízta, akkor felperesek a megbízóval: alperes leányával szemben sze­reztek jogot és a telekkönyvi tulajdonjog szolgáltatása iránt egye­dül csak a megbízóval szemben léphetnek fel keresettel — az a kérdés azonban, hogy alperest a leánya az eladással megbízta-e? az alperes leányának (illetőleg mivel időközben állítólag meg­halt : — örököseinek) perbenállása nélkül nem dönthető el. Ez azonban téves álláspont, mert az a körülmény, hogy fel­peresek az ingatlannak kérdéses felerészére nézve alperessel, mint leányának megbízottjával szerződtek, nem zárta ki annak a lehető­ségét, hogy alperes kötelezettséget vállaljon aziránt, hogy meg­bízója a megbízása alapján kötött ügylet teljesítéséhez szükséges szükséges nyilatkozatokat meg fogja tenni és az ahhoz szükséges okiratokat ki fogja állítani, a jelen per pedig alperes eziránt vállalt kötelezettségének teljesítése iránt indíttatott, ennek a pernek az eldöntéséhez tehát az ezt a kötelezettséget magára vállalt alpere­sen kívül más alpereseknek is perbenállására semmi szükség sincsen. Alapos tehát felpereseknek az a panasza, hogy a fellebbe­zési bíróság a keresetet félreismerve hozta meg ítéletét. = V. ö. Mjogi Dlár XVI. 30. 58. /. Hatálytalanná válik az ügylet olyan lé­nyeges feltevés meg nem valósulása esetében, amely feltevés az ügyleti akaratelhatározást a közönséges életfelfogás szerint irányítólag befolyásolta. — //. Azon jogszabály alkalmazása, amely szerint egy jo­got sem szabad nyilvánvalóan a másik fél megkáro­sítása céljából gyakorolni, vagyis, hogy a joggal visszaélni nincs megengedve, az ítélettel megállapí­tott jogra vonatkozóan sem lehet kizárva. — ///. A jogforrások az anyagi igazság érdekében és céljá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom