Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

80 Magánjogi Döntvénytár. megtérítse, amely a szerződés megkötésekor kikötött vételár benső értéke és ennek a fizetés idejében volt értéke közölt fennforog, vagy pedig abban az esetben, ha az ingatlan ára nem emelkedett a valuta leromlásának megfelelő arányban, térítse meg a vevő az ingatlannak a vételár esedékessége, illetve a fizetés felajánlásakor való aránylagos értékkülönbözetét. Igaz, hogy erre törvényhozási rendelkezés nincsen, de ez nem szolgálhat akadályul arra, hogy a fenti álláspont érvényesüljön, mert a magyar magánjognak jelentős része törvényhozáson kívül alakult ki, az általános jogszabályok pedig, jelesül az, hogy senki sem gazdagodnánk másnak rovására, továbbá az, hogy az ügyletkötés célja és a felek ügyletkötési akarata a jóhiszeműség és méltányosság követelményeinek megfelelően kell, hogy megvalósuljanak s végül az, hogy a felek érdekei kölcsönösek lévén, az értékkiegyenlítésnek is megfelelőnek és egyenlőnek kell lenni, külön törvényhozási rendelkezések nélkül is célravezető módon megvalósíthatók és kell, hogy megvalósuljanak. A jelen esetben a valuta leromlásának mértéke megállapítható ugyan, de nincsen kiderítve, hogy a felperesek állal megvett ingatlanokára ennek megfelelő arányban emelkedett-e? Minthogy pedig ez ezüttal meg nem állapítható, ennélfogva a fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását a Pp. 543. §-ának második bekezdése értelmében fel kellett oldani és a rendelkező rész szerint kellett határozni. = Ad I. Rendkívül megnyugtató továbbfejlődés a ((gazdasági lehetetlenülés gyakorlatában, hogy a vételár hitelezése esetében, a pénzromlás nem vezet szükségkép a vétel felbomlására, hanem a hátralék felértékelésére. Fontos újabb mozzanat a felértékelési kulcs szempontjából az ingatlan értékemelkedésének figyelembevétele. Ingó vétel fenntartása vételárhátralék felértékelésével-IIite-lj. Dtár XVII. 17. és hozzá Deák Imre Jogt. Közi. 1924. 9-10. sz. 77. I. A vétel gazdasági lehetetlenülésére vonatkozó eddigi gyakorlatot (vételárhátralék értékromlása miatt) 1. Mjogi Dtár XVI. 59—61., fent 25—2(5., 33. sz. A felértékelésre nézve általában I. az előző 56. sz. eset jegyzetét. Valorizálási esetek tanulságos összeállítását 1. Ügyv. Lapja 1024. júniusi füzet. — Az irodalomból: Blau György "Pénzromlás és magánjogv Jogt. Közi. 1924.9 10. és köv. sz.; Dávid István A valorizáció dogmatikai oldalai Ker. Jog 1924.37. I.; Antalfy ((Valorizációs törvényjavaslatoké Mjogi Szemle 1924. 97. I. — Ad II. Jelzálogos követelések és a velük kapcsolatos záloglevelek felértékeléséről I. König Vilmos «A záloglevelek sorsa», Jogállam 1924. 187. 1. Kérdés, hogy a fenti ítéletből nem következnék-e a ((vételárhátralék)) címén bejegyzett jelzálogjogok megfelelő felértékelése is a dologi adós ellen ? 57. Ha a megbízottként fellépő fél kifejezetten kötelezte magát arra, hogy az állítólagos megbízó ingatlanára a talajdonjog bekebelezésre alkalmas okiratot megszerzi: ez a kötelezettsége az