Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

60 Magánjogi Döntvénytár. sára megállapított határidőbe nem számítható be az az idő, amely alatt a rendes bíróságok működése szünetelt s ennek folytán az 1919. május 1-ére kitűzött fizetési határidő az ú. n. proletárdik­tatúra megszűntétől számított 40 napra kitolatolt — mégis, mert az e szempontból számításba jöhető tartam, a fizetésnek 4920. év március 14-én történt felajánlásáig többszörösen eltelt — a felül­vizsgálati kérelemben erre vonatkozólag felhozott panasz hasonló­képen alaptalan. Minthogy pedig nem létezik oly jogszabály, hogy a bizo­nyos és szorosan meghatározott időben fizetésre kötelezett, de ezt a határidőt elmulasztó fél késedelme csak az esetre követ­keznék be, ha a hitelező őt a fizetésre sikertelenül szólította fel, minthogy továbbá oly jogszabály sincsen, amely szerint ezen fel­szólítás elmulasztása az ügyletet szorosan meghatározott jellegé­től és ehhez fűződő jogkövetkezményektől megfosztaná, felperes­nek ez irányban előterjesztett panaszai figyelembe vehetők szin­tén nem voltak. = Ad I. Ugyanígy Kúria P. V. 4481/1922. és Mjogi Dtár XV. 27. — Ad II. Grosschmid (Zsögöd) Fejezetek II. 8:i. §. és 87. §. 16. alj. 54. /. A vasút szikrakár tekintetében nem hivat­kozhatik szélviharra, mint erőhatalomra, ha vonata a szélviharban is közlekedett. — //. A vasút a iüz­távlatba eső ház Mízbiztossá tételével nem mentesül a szikrakár viselése alól. — A kárvallott nem követelheti az elpusztított dolgoknak újakkal pótlását. (Kúria 1923. febr. 6. P. VI. 3888/1922. sz.) indokok: Az alperes azt a tényállást, hogy a tűzvészt az ő pályáján haladó páncélvonat mozdonyából kihányt szikra okozta, meg nem támadja. Ez a megállapítás tehát irányadó és ennek a tényállásnak alapul vételével az alperes kártérítési kötelezettsége az anyagi jognak megfelelően állapíttatott meg. Az a körülmény ugyanis, hogy a tűzvészt katonai páncél­vonal mozdonya okozta, az alperes felelősségét meg nem szün­teti, mert a páncélvonat az alperes pályáján közlekedett, az ellen­kező bebizonyításáig tehát az vélelmezendő, hogy a vonat az al­peres üzemében, mint egyszerű szállítmány volt forgalomban. Ezzel szemben az alperes tartozott volna kimutatni, hogy a vonat hadiműveletek, vagy hadigyakorlalok céljából a hadveze­tőség saját közegeinek vezetése és felügyelete alatt közlekedett, az alperes azonban ezt nem mutatta ki. Az a körülmény, hogy az elégett ház tűzlávlaton kívül vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom