Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. árverés útján leendő megszüntetését. Alaptalan tehát az a felülvizsgálati panasz, mintha jogszabályt sértett volna a fellebbezési bíróság akkor, amikor a jelen perben szóbanforgó hároméves csikóra vonatkozóan felperest feljogosította arra, hogy annak, a tulajdonközösség megszüntetése végett leendő elárvereztetését és a befolyandó vételár felének részére leendő kiadását kérhesse. Alaptalan az a panasz is, mintha ennek ütját állná az a körülmény, hogy az után az időpont után, amelyben közszerzeményi igény érvényesílhetővé vált — a szóbanforgó közös csikónak az értéke emelkedett és hogy azt a csikót még későbbi időtől kezdve egyedül alperesek tartották — mert helyesen hivatkozott a fellebbezési bíróság arra, hogy az értékemelkedés mindegyik tulajdonostársnak javára szolgál és hogy az a tulajdontárs, aki a közös dolog fenntartásáról gondoskodott, csak ebbeli költekezése (tulajdoni arányszerinti) megtérítését követelheti, levonatván természetesen a megtérítendő költségből a közös dologból húzott hasznoknak a megtérítő tulajdonostársat illető része értéke. Ugyanezeknél fogva alaptalan az a panasz is, mintha alperesek terhére jogszabályt sértett volna a fellebbezési bíróság akkor, amikor az alperesek által a közszerzeményi igény érvényesílhelése utáni időpontban eladott másik csikó eladási ára felének megfizetésében marasztalta alpereseket. (. . . Mint a fejben II. a. . . .) = Ad I. Az indokolás túllő a célon. A közszerzemény természetbeli megosztásából nem következik, hogy az már eleve tulajdoni jog, hanem csak hogy természetbeli szolgáltatásra irányuló kötelem. A jogtétel formulázására I. kül. ptk. I. terv. (Grosschmid szövege) ISO. §., mely egyúttal kimondja, hogy az osztályköteles házastárs a házasság megszűntétől mint idegen vagyonkezelő felel. Egyébiránt a közös tulajdoni szerkezetre utal rá Mjogi Dtár XIV. 33. is. — Ad II. Ugyanígy IX. 68., X. 97. sz. 53. /. Jtwistitiuin ideje nem számítható be a szerződési határidőkbe sem. — //. A határozott időre szóló halasztás elteltével az adós megintés nélkül késedelembe esik. (Kúria 1923. márc. 9. P. V. 4430/1922. sz.) Tényállás: Az ideiglenes adásvevési szerződés szerint «amennyiben a vevő, az 1919. május l-ben szorosan meghatározott határidőben a vételárfizelési kötelezettségének pontosan eleget nem tesz, úgy a szerződés érvényét veszti. Vevő a fizetést elsőízben 1919. július havában, utóbb pedig már csak a proletárdiktatúra bukását követőleg hét hónapra, 1920. március 14-én ajánlotta fel. A Kúria ez alapon megállapította, hogy a szerződési bontó feltétel bekövetkezett és az ingatlan adásvétele tárgyában létrejött ideiglenes adásvevési szerződés hatálytalanná váll. Indokok: Az igaz, hogy a 4038M919. M. E. sz. rendelet 3. §-a értelmében a jogok érvényesítésére vagy fenntartá-