Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

454 Magánjogi Döntvénytár. kártérítési kötelezettség eldöntésénél nem köti. — ///. Magánjogilag felelős, aki az ú. n. tanácsköztár­saság alatt tisztséget vállalt és ezáltal lehetővé tette, hogy oly cselekmény végzésére vétessék igénybe, amely mások károsodását eredményezte. (Kúria 1923. október 11. P. VI. 7563/1922. sz.) Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint alperes az ú. n. prole­tárdiktatúra idején összeállította a Szerecseny községi jobbmódú gazdák névsorát abból a célból, hogy annak alapján a győri forradalmi törvényszék által Szere­cseny községre ennek ellenforradalmi magatartása miatt kirótt sarc beszedessék. Ez a sarc e névsor alapján 42 szerecsenyi gazdálkodótól, köztük a felperesektől, be is hajtatott. Az alperest eme cselekménye miatt a győri kir. törvényszék B. 4208/1920. sz. a. kelt ítéletével zsarolás vétségében bűnsegédként jogerősen bűnösnek mondotta ki és három hónapi fogházbüntetésre ítélte. A fellebbezési bíróság ennek a tényállásnak az alapján az alperes felelősségét a felperesek által a sarc behajtása folytán szen­vedett kár tekintetében megállapította s őt az összeg szerint most már nem vitás kár megtérítésére kötelezte. Az alperes a fellebbezési bíróság ítéletét felülvizsgálati ké­relmében elsősorban amiatt támadta meg, hogy a fellebbezési bí­róság jogszabálysértéssel mellőzte arra a tényállítására nézve fel­hívott bizonyítékainak a beszerzését, hogy a névsort a győri forradalmi törvényszék vádbiztosának letartóztatással és a forra­dalmi törvényszék előállítással való fenyegetése következtében ál­lította össze, holott ez a tény nemcsak a cselekmény büntetőjogi beszámíthatóságának a megszüntetésére alkalmas, hanem őt az anyagi jogszabályok értelmében a kártérítési felelősség alól is men­tesítené. További felülvizsgálati panasza pedig az, hogy a jelzett fenye­getés megtörténtére vonatkozó bizonyítékai alapján a büntető­bíróságnál újrafelvételi kérelemmel élvén, a fellebbezési bíróság a per tárgyalásának a büntetőbírósági újrafelvételi kérelem elintézé­séig kért felfüggesztést, bárha az újrafelvételi kérelem eredménye kártérítési felelősségének kérdésére is kihalással van, a Pp. 234. §-a rendelkezésének megsértésével mellőzte. Ezek a panaszok azonban alaptalanok. A büntetőperben hozott jogerős ítélet ugyanis, amennyiben az a vád tárgyává tett cselekmény tekintetében a bűnösséget megállapította, az ugyanazon cselekményen alapuló perben a pol­gári bíróságra is kötelező. Tehát a bűnösséget megállapító bün­tetőbírósági ítélet hatálybanléte alatt a vétkesség kérdése a pol­gári perben vizsgálat tárgyává nem tehető. Ennélfogva a perben a kényszer fennforgására felajánlott bizonyítékok beszerzését a

Next

/
Oldalképek
Tartalom