Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. 147 gása mellett a természetes apa atyja (szülője) felelősségének kimondása a házasságon kívül született gyermek tartási díjaiért az anyagi igazság és méltányosság szempontjából nyilvánvalóan indokolt. = L. az eset méltatását Mjog Tára IV. 54. sz. — A kir. Kúria döntése jelentős továbbfejlesztése a házasságon kívüli gyermek tartásigényének. (Analógia : a meny tartás kötelezettsége: Mjogi Dtár XV. 61., XIII. 43., XII. 161., X. 197—199., IX. 58., 188., VIII. 8., 9.) Ezáltal enyhül ridegségében a 17. sz. jogegységi határozatnak (Mjogi Dtár XI. 157.) az az álláspontja, mely szerint a természetes nagyapa a fiú kitagadása útján elvonhatja a törvénytelen unoka tartásigénye elől a kielégítési alapot. V. ö. az utóbbi kérdésről Szladits: A hitelezők joga a kötelesrészhez. (Jogt. Közi. 1917. 21—23. sz.) 111. Az a körülmény, hogy a tulajdonjognak telekkönyvi bekebelezésére s az ingatlanok birtokbavételére az átadó elhalálozásának napja állapíttatott meg, a jogügyletet halálesetre szóló szerződéssé nem minősíti. —, . , (Kúria 1923. ápr. 24. P. I. 4359/1922.) Indokok: Az A) alatti szerződés szerint elsőrendű alperes és leánya (a felperesek jogelőde) között olyan tartalmú jogügylet jött létre, hogy az anya örökben és visszavonhatlanul átadja, a leánya pedig átveszi a szerződésben megjelölt ingatlanokat azzal, hogy az átvevő az ingatlanok birtokába csak az átadó halála után lép s £ tulajdonjognak telekkönyvi bekebelezése is csak az átadó halála után eszközölhető. A fellebbezési bíróságnak e helyütt is elfogadott helyes indokolása szerint a fenti szerződés, amennyiben azzal az átvevő az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogot már az átadó életében megszerezte, élők közötti jogügyletet foglal magában és ezzel szemben az a körülmény, hogy a tulajdonjognak telekkönyvi bekebelezésére s az ingatlanok birtokbalépésére az átadó elhalálozásának nápja állapíttatott meg, a jogügyletetet halálesetre szóló szerződéssé nem minősíti. = Tulajdon élők közti megszerzése tkvi bejegyzés nélkül ? (aggályos). Érdemben azonban helyes, hogy az élők közti ügylet a halál esetére szólóval szemben azon fordul meg, hogy a rendelkező halála csupán halasztó időpont-e a teljesítésére (mint fent), vagy pedig a rendelkezés a túlélés feltételéhez van-e kötve. L. Mjogi Dtár XII. 63. sz.; különösen a halál esetére szóló ajándékokra nézve : XV. 104. sz. 112. A haszonélvező halálával a tulajdonos az ingatlan birtokát a gazdasági év letelte előtt is attól, aki azt a tulajdonos beleegyezése nélkül vissza10*