Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

138 Magánjogi Döntvénytár. 104. Határozott célrendeléssel kapcsolatos ajándék nem dől meg amiatt, hogy a kitűzött cél elérését időlegesen erőhatalom gátolja. (Kúria 1923. jún. 7. P. í. 5199/1922. sz.) A gróf B.-család tagjai felpereseknek, a közalapítványi kir. ügyigazgatóság által képviselt kir. kincstár alperes ellen jog elismerése, szerződés átruházása iránt indított perében. A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok: Néh. Grassalkovich Antal herceg a Budapest székesfőváros pesti részének 5348. sz. tkvi betétében 5295. hrszám alatt felvett telkének egy részét 1835. évi szeptember 22. napján kelt ajándéklevéllel Pest vármegyének ajándékozta abból a célból, hogy azon magyar Nemzeti Színház építtessék. Az ajándéklevél egyebek közt azt a kikötést tartalmazza, «ha netalán a magyar theatrom felépítése valamely akadályok miatt vagy most nem sikerülhetne, vagy azon fundust jövendőben akármely más célra és nem a mostani általa kívánt magyar színház építésére és fenntartására akarnák fordítani, akkorra azon fundusról további rendelkezését és a dologba való beszólását magának és successorainak fenntartja)). Az ezen a telken felépített Nemzeti Színház a modern építésrendészeti és tűzbiztonsági követelményeknek meg nem fetélvén, utóbb lebontatott. A lebontás után azonban haladéktalanul folyamatba tétettek az előkészületi munkálatok abból a célból, hogy a lebontott színház telkén a kor igényeinek teljesen megfelelő új Nemzeti Színház építtessék. Az előkészítésre vonatkozó a 11. sorszámú fellebbezéshez csatolt okiratokban körülírt munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1914. aug. 4-én 108,707. szám alatt kelt rendeletével az építkezés felügyeletére és vezetésére építési bizottságot küldött ki. 1920. augusztus 28-án a Nemzeti Színház országos alapja képviseletében a közalapítványi kir. ügyigazgatóság az iratokhoz 3 •/. alatt csatolt szerződést kötötte, mely szerint a lebontott színház telkét bérbeadta azzal, hogy a bérlők arra mozgóképszínházat, bolthelyiségekel, a Nemzeti Színház és a kir. Operaház művészeti személyzete részére szállószerű elhelyezésben lakószobákat stb. jogosultak építeni. A bérszerződés 1920. október 1-től 1922. szeptember 30-ig terjedő két évre köttetett azzal, hogy a bérlet 1922. szeptember 30-ika után további egyegy évvel mindaddig meg fog hosszabbíttatni, míg a bérbeadott telken az állam a Nemzeti Színházat fel nem építi, vagy más állandó jellegű épületet nem emel. Felperesek azt vitatták, hogy a bérbeadással a szóbanforgó telek az ajándéklevélben kikötött rendeltelésétől eltérően más célra fordíttatván, rendeltetésétől elvonatott; ezzel tehát beállott a telek felett való rendelkezési joguk és ebből az álláspontjukból folyóan felülvizsgálati kérelmükben azt panaszolták, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett, midőn a rendelkezési joguk érvénvesítése iránt előterjesztett kereseti kérelmüket elutasította. A kir. Kúria ezt a panaszt alaptalannak találta. Köztudomású dolog ugyanis, hogy a háború elvesztése és az ezzel kapcsolatos események az állam pénzügyi viszonyait ezidőszerint is fennálló oly válságos helyzetbe sodorták, hogy ebben