Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

:s Tartalommutató. Lap talanul emelkedett, a tulajdonos ily viszonyok fennállása alatt az eladás kötelezettsége alól mentesül és az opció ily körülmények közt nem gyakorolható abban az esetben sem, ha a jogosított a szerződéses vételár helyett szolgáltatni hajlandó azt az összeget, amely az ingatlan értékének az opció érvényesítésekor megfelel. (26. sz. polg. jogegys. döntvény.) _ ™ 33 59.1. Amikor a vételár csak hosszabb idő múlván fizetendő s aközben a gazdasági viszonyokban jelentékenyebb eltolódások állnak be, akkor az eladó fél a gazdasági lehetetlenülésre az esetben' is jogosan hivatkozhatik, ha a vevő nem volt késedelemben _.„,„„_.__.__,__„-...___ 65 tiO. I. Ha az ügyletkötés ideje és a teljesítés végső időpontja között lefolyt időben a pénz értéke nagyon érzékenyen csökkent és az ingatlanok forgalmi árában igen nagy eltolódások álltak be : akkor az eladó jogszerűen hivatkozhatik a gazdasági lehetetlenülésre. — II. A. gazdasági lehetetlenülés esetében a tulajdonos nem szorítható akarata ellenére arra, hogy a szerződéses vételár helyett elfogadja az ingatlan teljesítéskori értékét 68 61. Oly esetben, midőn a kötelezettségvállalás és a teljesítés időpontjai között az adásvétel tárgyának árában az előre nem láthatott, de a változott gazdasági viszonyok következtében beállott pénzelértéktelenedés folytán lényeges eltolódások következnek be, a vevő az ügylet teljesítését nem követelheti „_ 72 106. A gazdasági lehetetlenülés, mint a kötelem teljesítése alól mentesítő ok, védekezésképen kifogásul felhozható ugyan, ha az adóstól teljesítés, vagy a nemteljesítés miatt kártérítés követeltetik ; de aki a szerződést teljesítette, gazdasági lehetetlenülésre nem hivatkozhatik és ez alapon a teljesítés kikötött ellenszolgáltatásának felemelését nem követelheti, mert épen a teljesítés ténye igazolja, hogy az nem volt gazdaságilag lehetetlen 140 (L; a 102. sz. esetet is.) Valorizáció. 63. Természetbeli életjáradék esetében az igényei érvényesítésével ok nélkül késedelmes jogosult a saját mulasztása következményeit az adós alperesekre jogosan át nem háríthatja és csupán a szolgáltatandott dolgoknak az esedékességük idejében volt forgalmi értékét követelheti .„ _ _ „ 74 75. II. Ha akár a felek vagyoni viszonyaiban, akár pedig az általános gazdasági megélhetési viszonyokban, vagy mindkettőben utóbb olyan változások állottak be, amelyeket felek a szerződés megkötésekor előre nem láthattak és amelyeknek következtében a szerződésileg megállapított tartásdíj összege utóbb elégtelennek bizonyult: a tartásra jogosultat nem lehet elzárni attól, hogy tartásdíjának megfelelő felemelése iránt a tartásdíj fizetésére kötelezett alperessel szemben a Pp. 413. §-ában foglaltak alapján keresetileg felléphessen„„ „ „ __ „ _ í>6 93. Ha valaki másnak tartását szerződésileg elvállalja s utóbb az általános megélhetési viszonyokban a szerződés megkötésekor előre nem látott változások álltak be, amelyeknél fogva a tartásdíj összege elégtelennek bizonyul, akkor a jogosítottat attól, hogy a tartás összegének megfelelő felemelését kérhesse, elzárni nem lehet. Emellett azonban figyelemmel kell lenni arra a szempontra is, hogy a felemelés a kötelezettre aránytalanul súlyos terhet ne rójon _ ~ „_-___„_.„„___ 120