Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

9Í Magánjogi Döntvénytár. lésről van szó, nem pedig tartási és neveltetési kötelezettség teljesítéséről. De ha az ellenkező felfogás volna helytálló, ebből az a visszásság következnék be, hogy a sérültnek tartásra jogosult hozzátartozói jobban járnának abban az esetben, ha eltartójuk a baleset következtében meghal, mint abban az esetben, ha életben marad, mert az első esetben a tartásukhoz szükséges egész összeget igényelhetnék, holott a második esetben a sérült rendszerint legfeljebb a fennálló jogszabályokhoz képest megállapított utolsó keresményének megfelelő összeget kaphat és fordíthat hozzátartozóinak eltartására. A balesetet szenvedő halálának esetében az utána tartásra vagy neveltelésre jogosult egyébiránt a javára megítélt járadék felemelését sikeresen nem is kérheti, mert a megítélt járadék felemelésének kérelmezésére az 1874: XVIII. tc. 5. §-a értelmében csak maga a balesetet szenvedő jogosult, de nem egyszersmind harmadik személy is. Ennek is az az oka, hogy a már megítélt járadék felemelésének alapja esupán a balesetet szenvedőnek a sérüléssel kapcsolatos állapotában bekövetkezhető változás lehet, ilyen változás pedig, ha a baleset a sérült halálát okozta, be nem következhetik. Az az érvelés, hogy a balesetet szenvedő javára megítélt járadékot egészben vagy részben azért kell tartás jogi természetével bírónak minősíteni, mivel úgy e járadéknak, mint az ily járadékkal pótolt kevesménynek is rendeltetése az, hogy a keresőnek s azoknak, akiket a kereső tartani köteles, eltartására szolgáljon, már annálfogva sem fogadható el, mert bármiféle vagyon hozadékának, bármily címen élvezett jövedelemnek általában véve az a természetes rendeltetése, hogy a jogosult abból saját magának és azoknak ellátását fedezze, akiket eltartani köteles; az tehát, hogy a baleseti járadék élvezője ezt a jövedelmét miként használja és használhatja fel, a járadék szolgáltatására kötelezettet, ha a kötelezés alapja nem tartási jogviszony, még nem sodorhatja tartási kötelembe. Ha a balesetet szenvedő egyén vagy halálos kimenetelű baleset esetében a tartásra jogosult hátramaradottak tőkeösszegben nyertek kielégítést, a kielégítési összegnek a külső viszonyok megváltozása alapján kért utólagos felemelését vagy leszállítását az a felfogás sem tartja jogilag lehetségesnek, amely az ugyanily címen megítélt járadék felemelését vagy leszállítását lehetőnek vitatja. Ámde, hogy a készpénzben követelhető kártérítés kiegyenlítésének módozatául valamely adott esetben az adós terhére a bíróság nem tőkének, hanem járadéknak fizetését állapította meg, ez még nem nyújt alapot arra a következtetésre, hogy a járadék fizetésére irányuló kötelezés a jogviszonyt a felek között nejn oly