Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)
84 Magánjogi Döntvénytár. hogy az eszközölt javítások, mint különben is nem szükséges és hasznos kiadások az automobil állapotára értékemelő befolyást nem gyakoroltak, az állapot csaknem rosszabb, mint volt az átadásnál — a fentiekből ismét folyik egyrészt az a jogi következtetés, hogy a javítás az ügy ura érdekének nem felelt meg, jogosulatlan beavatkozás volt — de másrészt az is, hogy az eszközölt költekezés értékével alperes a felperes kárára nem gazdagodott. - V. ö. plk. tvjav. (bizotts. szöveg) 1383., 1384., 1389., 1390. §. — Megbízás nélküli ügyvitelről újabban I. Mjogi Dtár XV. 14.; IX. 246., 308. sz. 69. Az a szerződő fél, aki mással szemben oly nyilatkozatot tett, amelyről a másik félnek azt kellett feltenni, hogy az a nyilatkozatot tevő fél akaratának megfelel, nyilatkozatáért helyt állani köteles abban az esetben is, ha azt saját tévedése hatása alatt tette; kivéve, ha a másik fél a tévedést felismerhette, vagy ha erre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramlóit. (Kúria 4923. ápr. 20. P. V. 5809 1922. sz.) Indokok: Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsősorban azt teszi panasz tárgyává, hogy a fellebbezési bíróság a keresethez H) alatt csatolt vázrajz szerint 8435/2. és 8436. hr. számokkal feltüntetett ingatlan részletekre nézve a peres felek közt létesült megállapodást tulajdonszerzési célzattal létrejött csereügyletnek minősítette s felperesnek a 8435/2. hr. számmal jelölt ingatlanra vonatkozó lulajdonjogát megítélte, holott a felek maguk sem állították, hogy közöttük a keresethez A) alatt csatolt közjegyzői okiratba foglalt adásvételi szerződésen kívül tulajdonszerzési célzattal még egy másik, t. i. egy csereügylet is létesült. Ez a panasz alaptalan. A meg nem támadott tényállás szerint ugyanis felperes még az 1901. évet megelőző néhány évvel .létrejött és utóbb 1901. február 5-én közjegyzői okiratba is foglalt [1. A) alatti] adásvételi szerződéssel megvette az alperestől ennek a csongrádi 7350. sz. telekjegyzőkönyvben ^4X2. sorszám 7927—7931. hr. szám alatt foglalt összesen 4 hold 1031 négyszögöl területű ingatlanát. A 2940 K-át tevő vételárat kifizette s az ingatlant birtokba vette. • Majd még 1902. év folyamán az alperesnek egyenes felhívására az addig fennállott birtokállapotot kölcsönös megegyezéssel felcserélték akként, hogy az alperes által birtokolt s a csongrádi 2942. sz. telekkönyvi betétben nevén álló 8435. hr. számú ingatlan részleteként a H) alatti vázrajz szerint 8435/2. számmal feltüntetett ugyancsak 4 hold 1031 négyszögöl területet a felperes, míg ellenben a felperes által birtokolt s a csongrádi 1191. sz. betétben a felperes nevére írt s a íj alatti vázrajz szerint feltüntetetett 8436. hr, számú szomszédos területet pedig az alperes vette birtokba és azóta — tehát több, mint 20 éven át — az ekként felcserélt ingatlanokat a peres felek békésen és háborítatlanul birtokolják, sőt felperes az általa birtokba vett ingatlan részletből két kis holdat szőlővel is beültetett.
