Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. 83 dés vár elbírálást, hogy felperes autógaragetulajdonos a D) alatli számlában kocsi (carrosseria) javítás, kocsi szétszedés és összeszerelés, szállítás és tisztítási, javítási munkák és az ahhoz tartozó anyag értéke címén felszámított költekezéseit az alperestől őrizetére bízott Fiat automobil után igényelheti-e. Ez azzal a további kérdéssel függ össze, hogy a felperes, mint az alperes megbízottja, vagy csak mint megbízás nélküli ügyvivő járt-e el. Maga felperes a fellebbezési tárgyaláson élőszóval is előadott fellebbezéséből kitűnőleg sem állítja határozottan azt, hogy a pertárgya automobil rendbehozatalára a kereset szerint alperes helyett állítólag megbízást adó R. — a fiumei hitelbank igazgatója — az alperes autótulajdonosnak valóban meghatalmazottja lett volna, mert a felperes álláspontja szerint ő csak jogosan fellehette azt, hogy R. az alperes megbízásából jár el; a fellebbezési bíróság pedig eljárási jogszabály panaszolt megsértése nélkül nem állapított meg olyan tényeket, hogy az alperes beismerte volna azt, hogy ő R.-t a felperesnél való eljárással megbízta volna, de sőt alperesnek a szakértőhöz intézett kérdéséből kitűnik, hogy ő R.nek esetleges tényeit magára nézve kötelezőknek nem is tekintette. A felülvizsgálati kérelemben felhozott új bizonyítékot a kir. Kúria a Pp. 535. §. alapján figyelembe nem vehette. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság jogszabályt akkor, amidőn R.-nek a felperes által vitatott megbízotti jellegéből alperes megtérítési kötelezettségét az automobil kijavítása körül való költségekért, meg nem állapította. Felperes jogállására ennélfogva a megbízás nélküli ügyvitelre irányadó anyagi jogszabályok alkalmazandók. (. . . Mint a fejben . . .) Felperes a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a szóbanforgó javítás és anyagköltségeket az 5. alatti kéréshez mellékelt D) alatti számlában részletezte. Felperes állította, hogy az alperes autókocsiját (carrosseria) kijavította, az autó alvázát pedig szétszedte, majd újból összeszerelte, ebből a célból a gyároshoz oda- és visszaszállította. A fellebbezési bíróság ítéleti döntésének alapul szolgált szakértői vélemény szerint a felperes által az automobilon megkezdett, de be nem fejezett javítások az automobil üzemképességét helyre nem állították, de sőt e vélemény szerint a szemle-autOr mobilnak kocsiján (carrosseria) eszközölt javítási munkálatok az automobil használata szempontjából sokkal hátrányosabbak, mintha ezek a megkezdett javítási munkálatok egyáltalában nem történtek volna. Az automobilt tehát a maga egységes szerkezetében tekintve, nem iratellenes a fellebbezési bíróságnak az a ténymegállapítása, 6*