Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

7S Magánjogi Döntwnytár. tolta és ennek folytán az örökhagyó. nevén álló egész vagyon az alperesnek adatott át, alperes a per megindításáig jóhiszemű birtokosnak tekintendő, miből folyóan felperes a kereset beadását megelőző időre elvont hasznot nem igényelhet. Az elvont haszon után a bírói gyakorlat értelmében kamat nem jár. Jogszabályt sértett ennélfogva a fellebbezési bíróság, midőn a kereset beadását megelőző időre is elvont hasznot ítélt meg a felperesnek, és alperest az elvont haszon után számított kamat megfizetésére is kötelezte. = Ad r. Az alaptétel állandó gyakorlat: Mjogi Dtár XV. 7., XIV. 50., XIII. 38., XII. 82., IX. 486., VII. 20. stb. — Ad II. A különvagyon felértékelésének (valorizálásának) megtagadása az arra hivatott örökösök méltánytalan károsításához vezethet; V. ö. a köv. 65. számú esettel is; 1. e kérdésről Szladits, Jogállam 1023. 5—6. füz. 65. Oly esetben, amikor az ági érték a szerzemény értékét többszörösen felülhaladja: a fennálló törvénykezési gyakorlat szerint a meglevő ági vagyon egészben adandó ki az annak öröklésére jogosultnak és a szerzeményi örökösnek csak a beruházott érték térítendő meg. (Kúria 1923. febr. 15. P. I. 3342/1922. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét a felperes felülvizsgálati kérelmére részben megváltoztatja akként, hogy az egeraracsai 590. sz. tjkvben A—145. hrsz. a. felvett ingatlannak T. Gábor örökhagyó nevén álló felerészét, s egeraracsai 1013. sz. tjkvben A—117. hrsz. alatt felvett ingatlannak a nevezett örökhagyó nevén álló lU részét és az egeraracsai 1031. sz. tjkvben A—124/a. és 293/a. hrsz. a. felvett ingatlanokat nem 85/ioo-ad részben, hanem egészben, tehát abban a 15Aoo-ad részben is a az örökhagyó ági eredetű vagyonának állapítja meg, amelyet a fellebbezési bíróság szerzeménynek minősített s ehhez képest kimondja, hogy a felsorolt ingatlanoknak és ingatlanjutalékoknak nem csupán 85Aoa-ad, hanem további 15/ioo-ad része is törvényes örökösödés címén a felperest illeti meg, de azokra az alperesnek özvegyi haszonélvezeti joga van. Megállapítja továbbá, hogy a fentebbi ági vagyont, tehát a felsorolt ingatlanokat és ingatlanjutalékokat egészben 141 K szerzeményi vagyon terheli, amely törvényes örökösödés jogcímén az alperest illeti meg, de kifizetendő csak akkor lesz, ha az alperes özvegyi haszonélvezeti joga megszűnik, ezúttal pedig a hagyaték átadásakor zálogjoggal lesz biztosítandó a felperest, mint ági örököst megillető és neki átadandó fentebbi ingatlanokon.