Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)
134 Magánjogi Döntvénytár. hogy a megállapított tényállás szerint az alperes az 1920. évre járó 4 q tiszta búzát és a 2 q morzsolt kukoricát ki nem adta, helyes és az anyagi jognak megfelel a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amellyel az alperesi ezen kikötmények kiadására kötelezte, s őt az ezekből álló kikötményi jog kitörlése iránti viszonkeresetével elutasította. — — A felperes felülvizsgálati kérelmében megtámadta a fellebbezési bíróság ítéletének azt a részét, mely szerint a fellebbezési bíróság öt arra kötelezte, hogy csak 2000 K, nem pedig 25.000 K lefizetése ellenében köteles a mözsi 569. sz. tkvi betétben A. I. 52., 53. és 54. hr. sz. a. felvett ingatlanokból őt illető egynegyedrészt a felperesnek átadni. A felperesnek ez a panasza alapos. Igaz ugyan, hogy a 2.7. alatt csatolt, 1916. február 14. napján kiállított ajándékozási szerződés 5. pontja szerint a felperes arra kötelezte magát, hogy ha a házból eltávozik, az abból őt illető egynegyedrészt az alperesnek 2000 K készpénz ellenében átengedi, továbbá igaz ugyan az is, hogy e pontban az is foglaltatik, hogy ezen megállapodáson egyik fél sem változtathat semmiféle körülmények között; minthogy azonban abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás és a teljesítés időpontja között az elidegenítés tárgyának árában az előre nem láthatott, de az állapotok és viszonyok leküzdhetetlen erejénél fogva mégis beállolt pénzelértéktelenedés folytán lényeges eltolódás állott be, akkor a jogosított, illetve vevő az ügylet teljesítéséi nem követelheti; minthogy az ítéleti tényállás szerint az egész ingatlannak a jelenlegi értéke 100,000 K, s így annak egynegyedrésze jelenleg 25,000 K-t képvisel, tehát a felperes részéről átengedni kötelezett ingatlanrész értéke és az azért az alperes állal szerződésileg fizetni kötelezett ellenérték közölt jelentékenyen nagy külömbség van, s minthogy a szerződő felek a szerződés kötésekor az ingatlanok értékében és a pénz vásárló erejében beállott ilyen rendkívüli nagy eltolódást előre nem láthatták s arra nem is gondolhattak, amiből következik, hogy a szerződő felek azt a szerződési kikötést, hogy a szerződő felek az 5. pontbani megállapodástól semmiféle körülmények közölt el nem állhatnak, nyilván nem vonatkoztatták a bekövetkezett s előre nem láthatott értékeltolódásra, ennélfogva az alperes nem követelheti azt, hogy a felperes a szóbanforgó ingatlanrészt 2000 K lefizetése ellenében engedje át neki, hanem jogos a felperesnek az a kívánsága, hogy ő ingatlanrészét annak jelenlegi értéke, vagyis 25,000 K ellenében tartozik átengedni. Mindezek alapján az alperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani, ellenben a felperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni és a fellebbezési bíróság ítéletének