Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

132 Magánjogi Döntvénytár. ben meg nem támadott szerződésben kikötött szolgáltatást követelheti s az adós a szolgáltatásért egész vagyonával felelős. Ez a panasz nem alapos a következő okokból: (. . . Mint a lejben . . .) Amennyiben tehát a vételi jog gyakorlására engedett idő közben a pénz vásárló erejének a szerződés megkötésekor előre nem látott rendkívüli mértékű csökkenése folytán a gazdasági viszonyok oly lényeges változást szenvedtek a tulajdonos ajánlattevő hátrányára, hogy emiatt a vételi jognak- a szerződésben meghatározott vételár ellenében való gyakorlása a tulajdonos vagyoni romlását vagy ezt megközelítő " károsodását idézné elő. a vételi jog gyakorlására jogosítottat pedig ebből a károsodásból kifolyó és ezért meg nem engedhető aránytalan vagyoni előnyhöz juttatná : a bíróság a vételi jognak a szerződés értelmében való gyakorlásához jogsegélyt nem nyújthat és pedig annyival kevésbé, mert a szerződés létrejöttekor a szerződő felek mindenike az anyagi érdekkiegyenlítést tartotta szem előtt s mindkét fél a szer ződést csakis ebben a feltevésben kötötte meg. Tekintve már most azt a köztudomású tényt, hogy 1915. év óta a vis major hatásával bíró közállapotok súlya alatt a vagyontárgyaknak forgalmi értéke az 1915. évi értékkel szemben teljesen eltolódott, erre pedig a szerződés megkötésekor a szerződő felek nem gondolhattak, hanem az akkori gazdasági viszonyoknak, jelesül a pénz akkori vásárló erejének alapul vételével állapították meg a szóban levő ingatlan vételárát: kétségtelen, hogv a forgalmi értékeknek időközben bekövetkezett rendkívüli eltolódásával a szerződő felek által célba vett anyagi érdekkiegyenlítés lehetetlenné vált. A kir. Kúria a köztudomású lények folytán nem látja szükségét annak, hogy a tényállás az ingatlan értékének szakértői megállapítása végett kiegészíttessék, s kimondja, hogy a jelen esetben a teljesítés gazdasági lehetetlenülése fennforog s emintt felperes alperestől a szerződés teljesítését nem követelheti. = A pénzelértéktelenedésnek, mint gazdasági lehetetlenülésnek az optióra gyakorolt hatását ez a határozat a Kúriának állandó gyakorlatával lényegileg egyezően állapítja meg (1. Mjogi Dtár XIV. 40., XV. 1. és 74.) Az optioval terhelt anyagi romlásának szempontja háttérbe szorul az erőteljesen hangsúlyozott «anyagi érdekkiegyenlítés változatlanságának)) követelménye mellett; I. ez utóbbira különösen fent a 48. és 74. sz. és a köv. 89. sz. esetet. 89. /. Ha a kötelezettségvállalás és a teljesítés időpontja között az elidegenítés tárgyának árában az