Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

426 Magánjogi Döntvénytár. 86. Midőn az ügyletnek mindkét részről ismert és szemmeltartott feltétele be nem következett, a szerződő fél jogosítva van a szerződés felbontását, illetve hatályának megszüntetését keresettel szorgalmazni. (Kúria 1922. márc. 2. P. V. 3640/1921. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével, felpereseket pedig csatlakozási kérelmükkel elutasítja s a felülvizsgálati eljárási költséget a peres felek között kölcsönösen megszünteti. Indokok: A megállapított tényállás szerint felperesek megvették alperestől az 1921. április 12-én kelt adásvételi szerződéssel a Budapesten Conti-utca 8. számú házban lévő vendéglőés étterem-üzletet a leltári berendezéssel együtt 180,000 K vételárért, erre foglalóul a szerződés aláírásakor lefizettek 2000 K-át, 1921. április 18-án pedig fizettek a vételárra 50,000 K-át, s egyszersmind megengedték, hogy a 128,000 K vételárhátralék erejéig alperes e zálogjogot a keresetben említett ingatlanra bekebeleztesse, minek folytán alperes kérelmére a jelzálogjog e most jelzett összeg erejéig előjegyezletett alperes javára. A szerződés 6. pontja értelmében eladó, vagyis az alperes garantálja, hogy minden intézkedést köteles megtenni arra nézve, hogy úgy az üzletet, mint a lakhelyiséget illetőleg a vevők — felperesek — az üzletet háborítlanul folytathassák. Megállapított tény az is, hogy a vevő felperesek a vétel idején és azt megelőzőleg nem laklak Budapesten s hogy az alperes ezt tudta; továbbá, hogy elsőrendű felperes a szerződés megkötése után a budapesti lakáshivatalnál kérelmezte a kérdésben forgó vendéglő-üzlethelyiség és a mellette lévő kétszobás lakásra a lakásigazolvány kiadását, a lakáshivatal azonban a kérelmet elutasította (2.V. alatt) abból az okból, mert a kérvényből 4 kitűnik, hogy igénylő a háború előtt nem volt budapesti lakos, hanem csak most szándékozik Budapestre költözni, így nyilvánvalóan nincs Budapesten sem lakásszüksége. Ez a határozat jogerős. A kir. Kúria nem osztja ugyan a fellebbezési bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy a felek közötti jogügyletet semmisnek kell tekinteni azért, mert a jogügylet tartalma illetőleg végrehajtása — a 2300/1921. M. E. sz. a. kelt rendelet 6. §-a értelmében — jogilag tilos, s ennélfogva felperesek jogosan követelhetik a szerződést megelőző állapot visszaállítását; nem osztja pedig ezért, mert a felhívott rendelet tiltó rendelkezésével nincs ki-