Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 127 zárva annak a lehetősége, hogy a felek olyan helyiségek átruházása felett is jogérvényesen szerződhessenek, amely helyiségek elfoglalásához a lakáshivatal engedélye szükséges, mivel maga a szerződés mint magánjogi ügylet, törvényes tilalomba nem ütközik, legfeljebb csak a szerződés tényleges foganatba vétele ütközik akadályba a lakhatási engedély kiadásának esetleges megtagadása miatt: mégis vizsgálat tárgyává tette azt, hogy mily befolyással van a felek jogviszonyára a kereseti jog szempontjából az a körülmény, hogy felperesek lakásigazolványt nem kaptak. A fentebbi tényállásból nyilván kitűnik, hogy a felpereseknek az ügylet megkötése alkalmával az volt a célzatuk, hogy azáltal a megvett vendéglő - üzlet birtokába jussanak, aminek viszont — az említett lakásrendelet fennlétében — elkerülhetetlen feltétele volt az, hogy a vendéglő üzlethelyiségét is maguknak megszerezhessék, mert helyiség nélkül az üzlet reájuk nézve — a dolog természete szerint — értéktelen lett volna, vagyis enélkül az adásvétel érdekükben nem is állott volna. Ebből folyólag, tekintettel az ügyfelek viszonyaira, az ügylet természetére és az A) V. alatti szerződés 6. pontjában alperes által vállalt kötelezettségre, a kir. Küria arra a meggyőződésre jutott, hogy a felek között kötött ügylet abból a feltevésből, tehát azzal a feltétellel jött létre, hogy a felperesek a megvett üzletet tényleg folytathassák is, amit kétségtelenül mutat az, hogy a szerződés 6. pontjában — amint már fentebb említve volt — garanciát vállalt minden intézkedést meglenni arra nézve, hogy a vevők az üzletet háborítatlanul folytathassák. Ily körülmények között tehát, amidőn felpereseknek minden érdeke a lakásigazolvány megszerzéséhez fűződött, részükről a szerződés további fenntartásának érdeke elenyészett akkor, amidőn a lakáshivatal határozatából arról győződtek meg, hogy a szerződés által elérni kívánt — és alperes állal is ismert — célt a vendéglői üzlet tényleges megszerzését — az ahhoz feltétlenül szükséges lakásigazolvány hiánya miatt — elérni nem tudják, vagyis az ügyletnek mindkét részről ismert és szemmel tartott feltétele be nem következett, felpereseknek joguk volt a szerződés felbontását, illetve hatályának megszüntetéséi keresettel szorgalmazni. Az ehhez való jogot felperesek csakis az esetben veszíthették volna el, ha alperes kimutatja, hogy felperesek a lakásigazolványt saját hibájuk, vagy mulasztásukból folyólag nem kapták meg, amire azonban a fellebbezési bíróság ítéleti ténymegállapítása adatot nem nyújt. Alperes ugyan e részben azt vitatja, hogy felpereseknek nem