Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 125 helyesen nem lehet másra következtetni, mint arra, hogy a szintén megállapított tényállás szerint az első neje P. Milica által nó'tartásdíj iránti követelésekkel zaklatott U. Szávó ingatlanait csakis azért ruházta át nővérére, az itteni felperesre, hogy ezáltal vagyonát megmentse, egyébként, a földmívelő nép földhöz ragaszkodását, mint köztudomású tényt is íigyelembevéve nem is lehet feltételezni, hogy U. Szávó magát összes vagyonától megfosztotta volna és továbbá megélhetését a felperes önkényétől tette volna függővé. Tekintve továbbá, hogy a kérdésben forgó adásvételi szerződés még 1895. évben jött létre, ennek dacára a felperes az alperesi jogelődöt birtokában egyáltalán nem háborította még akkor sem, amikor az ingatlanok haszonélvezetére jogosult édesanyjuk Sz. Persza 1916. év tavaszán elhalálozott, akinek egyébként a néhai U. Jóczó hagyatékáról felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint csakis a háznak, % teleknek és szőlőnek fele részére — és nem az egész ingatlanra — volt haszonélvezeti joga, s ekként U. Szávó az ingatlanoknak — atyjuk U. Jóczónak 1890. évben történt elhalálozásától fogva tehát közel 30 éven át békés birtokában volt — s tekintve, hogy a felperes által a szerződés szerint a vételárba betudandólag átvállalt terhek közül, a csatolt iratokból kitünőleg maga U. Szávó fizette ki a veszprémi takarékpénztár 1400 forintos követelését, ami pedig a felperes 1500 forintos követelésétől eltekintve, a bekebelezett terhek közül a legnagyobb összegű volt: a felülvizsgálati bíróság úgy találja, hogy a felperes és néhai U. Szávó között Mohácson 1895 május 28. napján létrejött adásvevési szerződés színlelt ügyletet foglal magában, s ekként azzal felperes a kérdésben forgó ingatlanok valóságos tulajdonát meg nem szerezte, hanem az ingatlanok valódi tulajdonosa továbbra is U. Szávó maradt. Ebből folyólag felperesnek nincs joga a telekkönyvi tulajdonjog alapján alperesektől, akik a valódi tulajdonos jogán vannak birtokban, az ingatlanok kiadását követelni. A fellebbezési bíróság tehát az anyagi jogot sértette meg akkor, amikor felperes jogszerű alapot nélkülöző keresetének helyet adva, alpereseket ítélete szerint marasztalta. * * = Színleges adásvétel: Mjogi Dtár XII. 194. Tulajdonátruházás kauzális volta : Mjogi Dtár XIV. 58. — L. még Kúria P. V. 2243/1921. (Mjog Tára III. 90. sz.) : ((Színleges ügylet semmissége következtében érintetlenül maradt tulajdonjog visszaállítására irányuló követelés nem olyan, amelyet mint erkölcstelen alapon állót bírói oltalomban részesíteni nem lehet.» — Kúria P. I. 3549/1921. (Mjog Tára III. 91. sz.) : «Ha a színleges adásvételi szerződés más ügyletet nem palástolt, az semmisnek tekintendő és az annak alapján történt jogszerzésnek a szerződő felek egymás közötti jogviszonyában nincs jogi hatálya.»