Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

420 Magánjogi Döntvénytár. köthetné ki joghatályosan, ha ez a kikötés magába az adásvételi szerződésbe foglaltatik. Anyagi jogszabály szerint a visszavásárlási jog szóval is érvényesen kiköthető — s közvetlen szerződő féllel szemben tkvi bekebelezés nélkül is feltétlenül érvényesíthető. — II. A U20/1918. M. E. sz. rendelet nem köti az írásbafbglalt adásvételi szerződéssel egyidejűleg kikötött visszavásárlási jog érvényét okirathoz. (Kúria 1922. márc. 8. P. VI. 4173/1921 sz.) A kir. Kúria: Az alperest felülvizsgálati és felperest csatlakozási kérelmével elutasítja és a felülvizsgálati költséget kölcsönösen megszünteti. Indokok: A fellebbezési bíróság tanuk vallomása alapján tényállásként azt fogadta el bizonyítottnak, hogy amikor felperes az A'l. alatt csatolt szerződés szerint 1908. augusztus 14-én a peres ingatlant alperesnek eladta, a felek szóval abban is megállapodtak, hogy alperes az általa fizetett vételár visszatérítése ellenében a kereseti ingatlant a felperes tulajdonába visszabocsátani tartozik. Alperesnek ez ellen a ténymegállapítás ellen intézett panasza alaptalan. Mert a fellebbezési bíróság a kihallgatott tanuk vallomását a Pp. 270. és 484. §-ai értelmében szabadon mérlegelhette, a megengedett szabad mérlegelés eredménye pedig — az a kérdés t. i., hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül mit, vagy mit nem fogadott el bizonyítottnak — a Pp. 534. §-a szerint a felülvizsgálat körén kívül esik. A felek fenti megállapodását helyesen minősítette a fellebbezési bíróság visszavásárlási jog kikötésének. (. . . Mint a fejben I. a. . . .) Semmi törvényes alapja nincs tehát alperes részéről anyagjogi szabálysértésként vitatott annak a panasznak, hogy a fellebbezési bíróság helyt adott a visszavásárlási jog érvényesítésére irányuló keresetnek, annak ellenére, hogy a visszavásárlási jog sem magában az adásvételről készült szerződésben, sem külön okiratban kikötve nem lett és be sincsen kebelezve. Alperes részéről a 4420/1918. M. E. sz. rendeletre történt hivatkozás nem állhat helyt, mert a tényállás szerint a felek között 1908. augusztus 14-én kötött és írásba is foglalt adásvételi szerződéssel egyidejűleg lett szóval felperes részére a visszavásár7 lási jog kikötve és mert az idézett rendelet sem köti az írásba