Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

420 Magánjogi Döntvénytár. köthetné ki joghatályosan, ha ez a kikötés magába az adásvételi szerződésbe foglaltatik. Anyagi jog­szabály szerint a visszavásárlási jog szóval is érvé­nyesen kiköthető — s közvetlen szerződő féllel szem­ben tkvi bekebelezés nélkül is feltétlenül érvénye­síthető. — II. A U20/1918. M. E. sz. rendelet nem köti az írásbafbglalt adásvételi szerződéssel egyide­jűleg kikötött visszavásárlási jog érvényét okirathoz. (Kúria 1922. márc. 8. P. VI. 4173/1921 sz.) A kir. Kúria: Az alperest felülvizsgálati és felperest csatla­kozási kérelmével elutasítja és a felülvizsgálati költséget kölcsö­nösen megszünteti. Indokok: A fellebbezési bíróság tanuk vallomása alapján tényállásként azt fogadta el bizonyítottnak, hogy amikor felperes az A'l. alatt csatolt szerződés szerint 1908. augusztus 14-én a peres ingatlant alperesnek eladta, a felek szóval abban is meg­állapodtak, hogy alperes az általa fizetett vételár visszatérítése ellenében a kereseti ingatlant a felperes tulajdonába visszabocsá­tani tartozik. Alperesnek ez ellen a ténymegállapítás ellen intézett panasza alaptalan. Mert a fellebbezési bíróság a kihallgatott tanuk vallomását a Pp. 270. és 484. §-ai értelmében szabadon mérlegelhette, a meg­engedett szabad mérlegelés eredménye pedig — az a kérdés t. i., hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül mit, vagy mit nem fogadott el bizonyítottnak — a Pp. 534. §-a szerint a felül­vizsgálat körén kívül esik. A felek fenti megállapodását helyesen minősítette a fellebbe­zési bíróság visszavásárlási jog kikötésének. (. . . Mint a fejben I. a. . . .) Semmi törvényes alapja nincs tehát alperes részéről anyag­jogi szabálysértésként vitatott annak a panasznak, hogy a felleb­bezési bíróság helyt adott a visszavásárlási jog érvényesítésére irányuló keresetnek, annak ellenére, hogy a visszavásárlási jog sem magában az adásvételről készült szerződésben, sem külön okiratban kikötve nem lett és be sincsen kebelezve. Alperes részéről a 4420/1918. M. E. sz. rendeletre történt hivatkozás nem állhat helyt, mert a tényállás szerint a felek kö­zött 1908. augusztus 14-én kötött és írásba is foglalt adásvételi szerződéssel egyidejűleg lett szóval felperes részére a visszavásár7 lási jog kikötve és mert az idézett rendelet sem köti az írásba

Next

/
Oldalképek
Tartalom