Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

84 Magánjogi Döntvénytár. mészetesen lényegesen eltérő eredményre jutnánk. L. a két záradék megkülönböztetéséről Szladits Jogt. Közi. 1921. 83., Nussbaum Jurist. Wochenschr. 1921. 231. 1. (polemizálva Weyermann berni tanárnak jogvéleményével). 57. Harmadik személytől eredő jogellenes fenyegetés alapul szolgál a szerződés megtámadására, ha a másik fél arról tudott, vagy abban része volt. (Kúria 1922. jan. 17. P. V. 4299/1921.) A kir. Kúria: Alpereseket felülvizsgálati kérelmükkel elutasítja. Indokok: ... A megállapított tényállás szerint 1918. év őszén a harctérről hazatért katonák a Károlyi-féle forradalom hatása alatt Zalaszentbalázs községben is garázdálkodtak, s hangoztatták, hogy a felperest, — aki a község jegyzője volt, — megölik, ennek udvarára többször belövöldözlek, aminek következtében a felperes állandóan rettegett, félelmében szívbajt is kapott és mivel a hatóság a zavargókat megfékezni képes nem volt, a felperes 1918. dec. 11-én a községből Nagykanizsára menekülni volt kénytelen, a vagyona egy részének megmenthetése végett visszamaradt felesége pedig a község templománál közhírré tétette, hogy ingó- és ingatlan vagyonukat eladják. Az erre kitűzött határnapol megelőző éjjelen azonban már a garázdálkodó elemek a felperes pincéjét feltörték, majd az eladásra kitűzött napon a csőcselék a felperes házát ellepte s onnét az ingóságok nagy részét fizetés nélkül hordta szét. Ezek után a felperes felesége a szóbanlevő szőlőbirtokot 1918. dec. 16-án az alpereseknek a férje utólagos jóváhagyásának feltétele mellett 9000 K-ért eladta és másnap ő is Nagykanizsára férjéhez menekült. Ezt követőleg 1918. dec. 31-én az alperesek Nagykanizsán a felperest a szőlő eladásához való hozzájárulás végett felkeresték, amikor is az elsőrendű alperes azt adta elő, hogy a szőlő pincéjét a község lakosai feltörték, kifosztották; holott, mint ez utóbb kiderült, azt az elsőrendű alperes maga nyittatta fel és onnét a bort és hiányzó felszereléseket ő hordatta el. Erre történt aztán, hogy a felperes a szőlő eladásához hozzájárult s a keresethez A) a. másolatban csatolt 1918. dec. 31-rol keltezett adásvételi szerződést kiállította. Emellett a tényállás mellett a fellebbezési bíróság kényszert és megtévesztést látván fennforogni, az ügyletet a felperes kereseti kérelméhez képest hatálytalanította.