Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)
Magánjogi Döntvénytár. 83 vették H: hercegtől és társaitól azoknak 1226 kat. hold kterje<lésű felsősági birtokát. Nem vitás az sem, hogy ezt a birtokot H. hercegtől és társaitól a haszonbérleti szerződés fenntartásával 1916-ban a felperes megvette. Végre egyezik felek előadása abban is, hogy a haszonbérleti szerződés III. pontja értelmében a bértartam első éveiben emelkedő haszonbér 1911. nov. 1-től kezdődőleg évi 40,000 K és hogy ez a bérösszeg két részletben, január 1-én júl. és 1-én aranyértékben fizetendő (in der Goldwáhrung zu ertrichten). Felperes keresetében annak ítélettel való megállapítását kérte, hogy alperesek 1921. január 1-től kezdődőleg évi haszonbér fejében 800,000 K-át, a félévenkénti esedékességek alkalmával léhát 400,000 K-t tartoznak fizetni, de e mellett a keresetben teljesítést is követel a felperes, -amennyiben az alpereseket a netán 1921. január 1-én és utóbb a régi alapon eszközölt fizetések kiegészítésére kérte köteleztetni. Az elsőbíróság felperest keresetével elutasította s a fellebbezési bíróság helybenhagyta az elsőbíróság ítéletét . . . A haszonbérleti szerződés kérdéses kitétele a kir. Küria jogi felfogása szerint helyesen csak akként értelmezhető, hogy a haszonbérleti szerződési létesítő felek szándéka arra irányult, miszerint a haszonbérbeadók a haszonbérnek aranyban való fizetését követelhessék a haszonbérlőktől. Minthogy pedig az aranyban való fizetés forgalomban lévő aranyértékérmekkel történik, nyilvánvaló, hogy a szerződés arra jogosította fel a felperest, hogy a haszonbérnek aranyértékérmekkel való kiegyenlítését igényelhesse. Tévesen értelmezte tehát a fellebbezési bíróság a haszonbérleti szerződés vitatott kitételét. A kir. minisztérium által 1914 942. M. E. szám alatt kiadott rendelet első szakasza szerint az oly pénztartozásokat, melyeknek fizetése a koronaérték aranyérlékérmeiben van kikötve, a rendelet hatályának ideje alatt névértékben a koronaérték bármely törvényes fizetési eszközével lehet teljesíteni. Ez a rendelet ezidőszerint is fennáll hatályában a így alperesek a koronaérték bármely törvényes fizetési eszközével teljesíthetik haszonbér fizetése iránti kötelezettségüket. * * = A Kúria ebben az esetben az «aranyérték»-záradékot egyszerűen a lerovó pénznem meghatározásának tekintette (Goldklausel). Az eset körülményei szerint azonban esetleg a kirovó pénznemnek aranyban, mint számolási értéiben való meghatározása lehetett a felek célzata (Goldwertklausel), amikor is ter-