Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

76 Magá njogi Döntvénylár 51. A tulajdonközösség árué rés útján való megszün­tetésének akadálya az olyan lakásszolgalom is, amely csak az egyik tulajdoni hányadot terheli, és még akkor is, ha a szolgalom később keletkezett, mintsem a közösség megszüntetését kérő tulajdonos­társ a maga hányadát szerezte. (Kúria 1922. jan. 10. P. V. 4472 1921. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. ÍTtdokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében a fellebbezési bíróság ítéletét azon az alapon támadja, mert a fellebbezési bí­róság az anyagi jog helytelen alkalmazásával döntött, amidőn az elsőbíróság ítéletével átvett és maga által még külön megállapí­tott tényállás mellett a szóbanforgó ingatlanra (ház és belsőség) vonatkozó tulajdonközösségnek végrehajtási árverés joghatályával bíró önjkéntes bírói árverés útján való megszüntetése iránt elő­terjesztett keresetét azon az alapon utasította el, mert a közös­ség megszüntetését nem alkalmas időben kérte. Ez a panasz azért alaptalan, mert az állandó bírói gyakor­lat' szerint valamely ingatlanra vonatkozó tulajdonközösség árve­rés útján való megszüntetésének a tulajdonostárs ellenzése ese­tében csak akkor van helye, ha azt a közösségben álló tulaj­donostárs nem alkalmatlan időben kéri és ha a közösség meg­szüntetése a tulajdonostárs károsodásával nem jár. Minthogy azonban köztudomású az, hogy a jelenlegi gazda­sági viszonyokban beállott változások mellett a pénz vásárló ereje állandóan csökken, ezzel szemben az ingatlanok forgalmi ára nagy mértékben emelkedik, ekként tehát az ingatlanok és a pénz közötti értékviszony felette ingadozó és bizonytalan, ebből követ­kezik, hogy az ingatlannak a végrehajtási árverés joghatályával bíró önkéntes bírói árverésen való eladása, a jelenlegi viszonyok között: a társtulajdonos anyagi sérelmével járhat. Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az elárverez­tetni kért ház és belsőségnek elsőrendű alperest illető tulajdon­jutalékára a másod- és harmadrendű alperesek javára: lakás szol­galma van bekebelezve. Ebből a szempontból meg nem áll a felperesnek felülvizs­gálati kérelmében előterjesztett az a panasza, mely szerint ez a szolgalom csak az esetre volna akadálya a tulajdonközösség meg­szüntetésének, ha ez a szolgalom az egész ingatlant terhelné,

Next

/
Oldalképek
Tartalom