Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 77 vagy ha az ingatlannak csupán fele részére bekebelezett, ez a szolgalmi jog hamarább keletkezett volna, mint a tulajdonközösséget megszüntetni kérő felperesnek tulajdonjoga. A felülvizsgálati kérelem szerint ugyanis jogszabály az, hogy a társtulajdonosnak jogi helyzete rosszabbá nem válhat az által, hoiív a másik társtulajdonos, a maga jutalékát esetleg másra átruházza és szolgalmi joggal megterheli. Ez a panasz azért alaptalan, mert tulajdonközösség megszüntetésének csak oly társtulajdonosok között van helye, akiket teljes és korlátlan tulajdonjog ülel meg. A csatolt telekkönyvi kivonatból azonban kiviláglik, hogy az elsőrendű alperesnek tulajdonjoga nem teljes, mert annak tulajdoni jutalékát a fentebb kiemelt lakásszolgalom terheli. Minthogy pedig a tulajdonközösség megszüntetése a felperes által úgy kéretett, hogy az ingatlan a szolgalmi jog fenntartása nélkül elárvereztessék, a kereset önmagától megdől, mert a másod- és harmadrendű alperesek, akik a szolgalmi jognak természetben való gyakorlására vannak feljogosítva, erről a szerzett jogukról le nem mondottak, ellenkezőleg a tulajdonközösségnek fenti módon való megszüntetését kifejezetten ellenezték. Mit sem változtat ezen a jogi helyzeten az, hogy a lakás szolgalma nem az egész telekkönyvi ingatlanra, hanem annak csak egy részére van teherképen bekebelezve és hogy ez a bekebelezés a felperes tulajdonjogának: 1897. évben történt szerzése után, 1920-ban jutott a telekkönyvbe. Mert, aki valamely telekkönyvi ingatlant csak eszmei hányadrészben szerez meg, az számolni kénytelen a közösségből folyó jogkövetkezményekkel és nem gyakorolhatja azokat a jogokat, amelyek csak azt illetik meg, aki az ingatlannak kizárólagos tulajdonosa és ha a tulajdonjogot eszmei hányadrészben megszerző a maga egyoldalú felfogása szerint, esetleg hátrányt szenved is, ezt sem támadás, sem védelemképen ellen nem vetheti oly jogszerzéssel szemben, amely tőle függetlenül és a törvény szempontjából kifogástalanul keletkezett. Minthogy pedig a jelen esetben egyedül az az irányadó, vájjon a szolgalmi jog a közösség megszüntetése iránt előterjesztett kereset beadásakor már fennállott-e ? ebből önként következik, hogy teljesen közömbös az, hogy a szolgalmi jog a felperes tulajdonjogszerzését megelőzte-e vagy sem ? Ami pedig a felperesnek azt a felülvizsgálati panaszát illeti, hogy nincs rendelet, mely a tulajdonközösség megszüntetését az esetre tiltaná, ha, mint ezt a fellebbezési bíróság megállapítja: az ingatlan elárvereztetése esetén, esetleg három család marad lakás nélkül, a kir. Kúria ni a panaszt is alaptalannak találta