Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XV. kötet (Budapest, 1923)

Magánjogi Döntvénytár. 75 nak a sűrűn látogató és azért mindenesetre a menyasszony családjával is. bizalmasabb viszonyba került vőlegénynek oly ellátása, melynek napi költsége a család szokásos ellátásának költségét 300 K-val meghaladta és minthogy az indokolatlanul önkényt nyújtott bővebb ellátással keletkezett többletköltségnek megtérítése alperestől nem követelhető: a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett akkor, amidőn ezeknek a körülményeknek figyelembe vétele nélkül a napi többletkiadás összegét 300 K-ban állapította meg. Ezért és mert a felek társadalmi állásának és vagyoni helyzetének, valamint az akkori közismert árviszonyoknak figyelembevételével a kir. Kúria további eljárás nélkül is megállapíthatónak találta, hogy a megfelelő ellátás napi költségtöbblete legfeljebb 200 K-t tett ki, a kir. Kűria az ellátási díj mennyiségére vonatkozó panaszt részben alaposnak találta és a meg nem támadóit tényállás szerint 50 napon át nyújtott ellátás folytán jogszerűen igényelhető többletkiadást 10,000 K-ban állapította meg. Alperesnek egyéb panaszait azonban a kir. Kűria egészben alaptalanoknak találla. A fellebbezési bíróság ugyanis a Pp. 372. §-a értelmében járt el, midőn az alperesnek a szülőinek küldött csomagok értékét az elsőrendű felperes eskü alatti kihallgatásának eredményé alapján állapította meg. Nem sértett továbbá jogszabályt a fellebbezési bíróság azzal sem, hogy alperest a bútor és kelengye bevásárlása végett tett utazás költségében marasztalta; mert ez a kiadás kétségtelenül a kötendő házasság céljából volt szükséges és mert egyáltalában nincs adat arra nézve, hogy felperesek más helyen előnyösebben szerezhették volna be azokat a tárgyakat, mint ahogy azok Szobránczon beszerezhetők voltak. Másodrendű felperes is megtámadta a fellebbezési bíróság ítéletét, azt panaszolván, hogy a bíróság jogszabályt sértett akkor, amidőn őt 16,000 K iránt támasztott követelésével elutasította. Amennyiben a jegyes vőlegénye kívánsága folytán hagyta olt valamely alkalmazását, illetve nem foglalt el a már neki biztosított valamely állást, az ennek folytán elmaradt kereset erejéig jogosan követelhet ugyan kártérítést, minthogy azonban a felebbezési bíróság elfogadva az elsőbíróság indokolását, nem állapította meg azt, hogy másodrendű felperes az alperes kívánságára nem vállalt hivatalt, ennélfogva másodrendű felperes panasza alaptalan ... r -K-K = Eljegyzésszegés következményeiről Mjogi Dtár XIV. 4-8., 49.. X. 48., Hl. 70. — A H. a. tételről különösen Mjogi Dtár XIII. 81.