Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjogi Döntvénytár. saját tulajdonukként betakaríthassák s azok felett, mint tulajdonuk felett szabadon rendelkezhessenek. Nem vitás, hogy alperesek e kikötés teljesítését magukra nem vállalták. Ezért a Kúria szerint a felek között vitás az a kérdés, vájjon a felperes haszonbérlők a haszonbérlernényból való távozásukkor 1921, október 1-én a szénát, szalmát és szálas takarmányt elvihetik-e, * vonatkozó általános magánjogi szabályok alapján döntendő el. Az 5410 1920. M. E. számú kormányhatósági rendelet 12. §-ában foglalt jogszabály szerint a haszonbérlő a haszonbérlet végén a haszonbérleten nyert takarmánynak a gazdaságban már fel nem használható részét, továbbá a saját házi és gazdasági szükséglétét meghaladó terményekből annyit köteles visszahagyni, amennyi a gazdaság folytatásához addig az ideig szükséges, míg ismét lehel efféle terményeket szedni, s ha a haszonbérlő a haszonbérlel kezdetén ily gazdasági terményeket megtérítés kötelezettségével egyáltalán nem, vagy csak kisebb mennyiségben vett át, a visszahagyott termények értékének a megtérítését követelheti. E jogszabályalkalmazhatósága szempontjából tehát az a kérdés merül fel, vájjon az okszerű gazdálkodás követelményeihez képest mennyi szénára, szalmára és szálas takarmányra van szükségük alpereseknek 1921. október 1-től kezdve addig az ideig, míg a haszonbérlemény tárgyát képezett ingatlanokból ismét lehet efféle terményeket szedni, kitelik-e az a szükséglet a felperesek által fel nem használt és a felperesek -saját házi és gazdasági szükségletének fedezete után megmaradt részből és ha igen, mily mennyiségben, végül, hogy kaptak-e felperesek a haszonbérlet kezdetén ily gazdasági terményeket megtérítés kötelezettségével és ha igen, mennyit és milyen értékűt. íRsz. -2 420 102!.) 60. /. Az állandó bírói gyakorlat szerint csak a haszonbéri viszony gazdasági jellegét lényegében sértő bérlői mulasztás vonhatja maga után a szerződésnek bírói megszüntetését, valamint az oly mulasztás, amelynek jogi következményéül maguk a szerződő felek állapítják meg a haszonbérleti jogviszony megszűnését. A már beállott perlekedés szülte feszült viszonyban csekélyebb jelentőségű szívességeknek megtagadása, avagy gazdasági szempontból lényegtelen eltérések a szerződés valamely részletkérdésében azonban a szerződés megszüntetésének jogi alapjai nem lehetnek. — //. Az ingyenes szerződéseknek rút hálátlanság okából való felbontására vonatkozó jogszabályokat visszterhes és együttes gazdasági tevékenységet nem követelő szerződésekre nézve kiterjeszteni nem lehet. Ezért a haszonbérlő részéről tanúsított tiszteletlen és becsületsértő