Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

70 Magánjogi Döntvénytár. magatartás a haszonbérlő irányában nem alkotja meg a szerződés bontó okot. (Kúria 1856 1921. sz.) * * = L. az előbbi 59. sz. esetet. 61. Ha a haszonbérlő a terményekben kikötött haszonbért vétlen lehetetlenülés folytán nem teljesíthette: ez a mulasztás szerződésbontó okul sem szol: gálhat. (Kúria 1921. szept. 6. P. VI. 1766 1921. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Felperes azon az alapon indított alperesek ellen haszonbérlet megszüntetése iránti keresetet, mert elsőrendű alperes annak a szerződésbeli kötelezettségének, hogy a terményekben megszabott haszonbért minden év október, január, április és július 1-ső napján pontosan beszolgáltassa: már az 1920. évi október 1-én esedékes első negyedben sem tett eleget. A fellebbezési bíróságnak ítéletében megállapított és meg nem támadott tényállása szerint azonban az 1919. évi gazdasági termények, különösen pedig a gabonaneműek felett már sem a földbirtok tulajdonosa, sem pedig ennek bérlője szabadon nem rendelkezhetett, mert azok a közellátás érdekében le voltak foglalva. Az 1920. évi termésű búza, rozs és kétszeres a 6923/1920. M. E. számú rendelet alapján, — mely 1920. évi augusztus 18-án jelent meg, — vétetett az ellátatlanok élelmezésének biztosítása céljából zár alá és afelől a termelő e rendelet 15. $-ában foglalt büntető rendelkezések folytán csak az ebben a rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetett. Meg van továbbá állapítva, hogy elsőrendű alperes, aki a haszonbérleti szerződés megkötésekor sem birtokosi, sem bérlői minőségben nem volt termelő, hanem csupán mint jószágigazgató működött másnak gazdaságában, a haszonbérfizetésként kikötött terménymennyiséget nem szerezhette be s azt csakis a törvény erejével bíró vonatkozó rendeletek kijátszásával és megszegésével, vagyis büntetést maga után vonó tiltott úton kaphatta volna meg. A haszonbérfizetésnek a kikötött módon való teljesítésének lehetetlenülése folytán tehát ez a mulasztás szerződésbontó okul sem szolgálhat. Annál kevésbé alkalmas ez a mulasztás a felek közötti jogviszony megszűntének kimondására, mert a m. kir. minisztérium-