Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

74 Magánjogi Döntvénytár, arra irányul, hogy a közte és az alperesek között létrejött adás­vevési szerződés hatálytalannak mondassék ki és az előbbi telek­könyvi állapot állíttassék helyre. A kereset eme tartalmából kitűnik, hogy a felperes az al­peresek tulajdonjogának bejegyzését támadja meg és az előbbi telekkönyvi állapot helyreállítását célozza, ilyen kereset, illetve per feljegyzésének pedig helye van, miért is a másodbíróság vég­zésének megváltoztatásával az elsőbíróság végzését kellett hely­benhagyni. — Ez a határozat világosan mutatja, hogy a Kúria az ingatlan-tulajdon­átruliázást causalis ügylelnek tekinti és hogy a eausa érvénytelensége esetében maga a dologi szerződés (lulajdonálruházás) is érvénytelen. Perfeljegyzés szín­leges adásvétel miatt : Mjogi Dlár X. 18. sz.; ugyanott I. a kérdés irodalmát. 59. Jogszabály az, hogy a haszonbérbeadó, a szer­ződés felbontását a szerződés valamely lényeges ki­kötésének megsértése esetében akkor is kérheti, ha ez a szerződésben kikötve nincs. Az állandó bírói gyakorlat szerint pedig, a kikötött trágyázásnak az elmulasztása, a szalmára és a takarmányra vonat­kozó kiviteli tilalom megszegése, ha ez oly mérv­ben történt, hogy ez által a haszonbérbeadó érdeke veszélyeztetve van, a szerződés felbontására jogo­sít ja fel a bérbeadót. (Kúria 1921. aug. 30. P. VI. 616 1921. sz.) * * = V. ö. .Mjogi Dtár VIII. 74., 118.; IX. 101., 104. és a köv. 60. sz. esetet. — Trágyaelvítel tilalma, széna és szalma visszahagyása Mjogi l)lár XII. Sf>. — A kérdést a haszonélvező haszonbérlője és a tulajdonos közti viszony­ban érdekesen világítja meg a köv. eset: «A tényállás szerint beállott a fel­peres haszonbérbevevők és a haszonélvezetre jogosult, haszonbérbeadó között kötött szerződés 23. pontjában szabályozott laz az eset, hogy t. i. alperesek, mint a haszonbérelt ingatlanok tulajdonosai tulajdoni jogukból kifolyólag a haszon­bérelt ingatlanokat a haszonbéri szerződés lejárta előtt birtokba veszik, e szer­ződést magukra nézve kötelezőnek el nem ismerik és a szerződés felbontásának a jogával élnek. Krre az esetre a felperesek és a haszonbérbeadó között kötött szerződés 28. pontjában utóbbi a felpereseknek megengedi, hogy felperesek az azon gazdasági évbeli szemes terményt, szénát, szalmát, szálas takarmányt stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom