Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

86 Magánjogi Döntvénytár. Ivek magával a balesettel állanak összefüggésben és amelyek a kártérítési kötelezettség mértékének megállapításánál még nem voltak a bíróság előtt, vagy ha előtte voltak is, időközben a balesetet szenvedő javára, vagy terhére megváltoztak ; vagyis a balesetet szenvedő munkaképességének esökkenése a baleset folytán súlyosbodott vagy enyhült. Olyan körülmények megváltozása tehát, amelyek a balesettel és a balesetet szenvedő személyével ily okozati összefüggésben nincsenek — aminő a külső gazdasági és megélhetési viszonyok megváltozása is — a kártérítési kötelezettség mértékének megváltoztatására alapul nem szolgálhat. Egy másik esetben a fellebbezési bíróság megváltoztatta az elsőbíróságnak oly ítéletét, amely a kereseti és egyéb gazdasági viszonyok időközben bekövetkezett változása alapján helyet adott az előző perben már megítélt járadék felemelése iránt a balesetet szenvedő részéről indított keresetnek, a kir. Kúria V. polgári tanácsa pedig 1921 ápr. 28-án P. V. 931/1921 11. sz. a. hozott végzésével a fellebbezési bíróságnak ezt az íteletét feloldotta s a fellebbezési bíróságot további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. E végzés indokolása nem talál elfogadható alapot az 1874: XVIII. tc. 5. §-ában és az 1911 :1. tc. (Pp.) 413. §-ában arra a megszorító magyarázatra, hogy a baleseti járadékok megállapításánál szükségképen mindig fennforgó tárgyi és személyi körülmények közül a járadék felemelésénél vagy leszállításánál egyedül a balesetet szenvedő személyével kapcsolatos körülmények volnának irányadók, sőt abból, hogy a jelzett megkülönböztetést az idézett törvények nem teszik meg, épen arra kell okszerűen következtetni, hogy elvileg nemcsak a sérült személyében, hanem a sérüli személvén kívül eső körülmények is figyelembe veendők. Az említett végzés indokolása szerint a járadék megítélésénél az irányadó szempont az, hogy a keresmény, amelytől a balesetet szenvedő a baleset folytán egészen vagy részben eleseit, elsősorban a balesetet szenvedőnek s azoknak eltartására szolgál, akiket ő eltartani köteles s ekként a keresményt vagy elmaradó részéi helyettesítő kártérítési járadéknak ebben a vonatkozásban -tartás jellege van, mint ilyen, tehát felemelhető vagy leszállítható, nemcsak a sérült munkaképességében a balesettel okozati összefüggésbe hozható változás alapján, vagyis a balesetet szenvedő személyével kapcsolatos körülmények megváltozása esetében, hanem a sérült személyén kívül eső körülményeknek, nevezetesen a tartás költségeire befolyást gyakorló gazdasági viszonyoknak lényeges megváltozása esetében is. A járadéknak tehát csak a tartásra szükséges összeget meghaladó része az, amelynek kártérítési természete van és amelyet ennélfogva egyedül a sérült keresőképességében a balesettel összefüg-