Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjocji Döntvény túr. 67 gésben beálló változás alapján lehet felemelni vagy leszállítani, egyéb címen azonban nem. IL A kir. Kúria két tanácsa ebben az elvi kérdésben ily módon ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hozott, minélfogva a kir. Kúria elnöke az elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását az 1912 december 12. napján 59,200 1912. I. M. szám alatt (Igazságügyi Közlöny XXI. évf. 12. sz. 441. 1.) kelt rendelet 1. §-a 1. bekezdésének 2. pontja alapján szükségesnek találván, ezt a kérdést 1921 jún. 7. 1291. Eln! XIII. G 2.%z. a. kelt intézvényével a jogegységi tanács elé utalta. III. A szándékosságból vagy a gondatlanságból eredő felelősség körében a bűnteltekről és vétségekről szóló 1878 : V. tc. 292. és 311. $-ai arra, aki tiltott cselekményével másnak halálát okozza, vagy mást testi épségében sért, kifejezetten kártérítési, nem pedig tartási kötelezettséget rónak. Hasonlóképen kártérítési, nem pedig tartási kötelezettség terheli fennálló jogszabályaink szerint azokat is, akik mint a tárgvi felelősség alatt állók, vétkességükre való tekintet nélkül tehetők felelőssé valamely balesetből származó halál vagy testi sértés következményeiért, mert az objektív felelősség szabályozásának terén hazánkban úttörő törvények, jelesül a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés miatti felelősséget szabályozó 1874. évi XVIII. tc. 1.. 2., 4. és 9. §-ai, továbbá az ipari és a kereskedelmi alkalmazottaknak betegségi és baleseti biztosítása tárgyában alkotott 1907: XIX. tc. 69., 78. és 82. §-ai kifejezetten kárról, kártérítési kötelezettségről, kártérítési követelésről és kártalanításról szólnak. A pénzben nyújtott kártérítés jogi természetéből következik, hogy a jogosult javára akár tőke, akár járadék alakjában megítélt összeg a kárt előidéző baleset idejében fennálló körülmények mérlegelése alapján hozott marasztaló ítélettel állandó jellegű pénztartozássá válik; ilyennek utólagos felemelésére vagy leszállítására pedig — máskép rendelkező jogszabály hiányában — a gazdasági viszonyokban bekövetkezett időközi változások, különösen tehát a marasztalásban meghatározott valuta vásárló erejének megváltozása miatt a jogszerű alap ép oly kevéssé van meg, mint ahogyan a koronaértékben korábban nyújtott kölcsönzés esetén sem a hitelező nem követelhetné, hogy az adós neki a kölcsönzés idejében nyujtottnál nagyobb számú koronát szolgáltasson utóbb vissza, sem pedig az adós nem kívánhatná, hogy utóbb a hitelező az előbb adott kölcsön összegénél kevesebb számú koronával elégedjék meg azért, mert a korona értéke a hitelező vagy adós hátrányára időközben megváltozott.