Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjogi Döntvény tűr. 50. A bírói gyakorlat által állandóan alkalmazott anyagi jogszabály, hogy a külön nagyon csak akkor követelhető és Ítélhető meg természetben, ha az a házasfelek vagyonában megvan, egyedüli kivételével annak az esetnek, hogy csere esetében, a cserében kapott ingatlan lép az elcserélt ingatlan helyébe, egyéb esetekben azonban a hiányzó külön vagyon helyett csak az annak eladási árában kifejezésre jutó érték adandó ki és nincsen helye annak, hogy a hiányzó külön vagyon helyeit hasonló minőségű ingatlan természetben kiadassék és pedig még akkor sem, ha ez az ingatlan vétetett az elidegeníteti külön vagyon eladási árából, illetőleg annak értékéből. (Kúria 4921. jón. 24. P. L 4245/1921. sz:) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy az alperest végrehajtás terhével kötelezi, hogy 15 nap alatt a felperesek javára 1481 K 85 fillér tőkét Csanád vármegye árvapénztárába letétbe helyezzen. indokok: A fellebbezési bíróság ítéletének ténymegállapítása szerint a dombiratosi 45. sz. tlkkvi betétben fölvett és a 34 4. sz. tlkkvi betétbe átvezetett ingatlanok felerésze az alperesnek, mint a felperesek édesatyja után özvegyen maradt második feleségnek, a felperesek édesatyja után lefolytatott hagyatéki eljárás során, mint közszerzeményi illetősége kiadatott és arra a tulajdonjog az alperes nevére telekkönyvileg átíratott. Erre a tényállásra a fellebbezési bíróság helyesen alkalmazta az anyagi jogszabályt, amidőn az alperest a fentírt ingatlanokból a felperesek javára az atyjuk utáni örökrész címén átírt ingatlan jutalékaikra az alperes javára egy gyermekrész erejéig özvegyi jog címén bekeblezett haszonélvezeti jog törlésének tűrésére kötelezte, mert amint azt a fellebbezési bíróság az állandóan kövelett joggyakorlatnak megfelelően fejtette ki, ha az örökhagyónak, mint a jelen esetben, az első házasságából született gyermekei maradtak, az özvegyen maradt második felesegét a vele kötött házasság tartama alatt szerzett vagyonból csak közszerzemény, de nem egyúttal özvegyi jog is illeti, aminélfogva az alperest