Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)
jloymijogi Dönlvíiiylfh.. 49. Habár az egyik jegyes ismerte a másik tüdőbajos voltát, mégis alapos ok a visszalépésre, ha utóbb a betegség veszélyes voltáról győződött meg. (Kúria 1921 jún. 28. P. III. 1395 192J. sz.) A kir. Kúria: Felperesi felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A H. T. 3. §-a értelmében az eljegyzéstől csakis alapos ok nélkül visszalépett vagy a visszalépésre a másik jegyesnek alapos okot szolgáltatott jegyes köteles mindazt, amit neki a másik jegyes vagy annak rokona a kötendő házasság okábólajándékozott vagy az eljegyzés jeléül adott, természetben visszaadni, vagy ha ennek helye nem lehet, ériékét gazdagodása erejéig megtéríteni. Kétségtelen, hogy a tüdőbaj, mely alatt a laikus közönség rendszerint a fertőző és átörökölhető tüdőbetegséget (tuberculosis) szokta érteni, alapos okul szolgálhat arra, hogy az ilyen tüdőbetegségben szenvedő egyénnel megkötött jegyessége! a másik fél egyoldalulag is felbonthassa, a jegyességtől visszaléphessen. Ámde ez a visszaléphelés csak jog, és nem kötelesség. Ha tehát — amint a fennforgó esetben is történt — alperes tudta is, hogy felperes tüdőbajban szenved, és ennek dacára a jegyességi viszonyt fenntartotta, illetőleg ennek fenntartását kifejezetten is kívánta, és csak akkor lépett vissza a jegyességtől, amikor utóbb a felperes tüdőbetegségének veszélyességéről tudomást szerezve, a felperest gyógykezelő budakeszi tüdőbeteg-szanatórium főorvosához, mint megbízható szakértőhöz fordult és ettől azt a határozott véleményt kapta az alperes, hogy az általa és a felperes által megkötni szándékolt házasság lélrejövetele nem kívánatos, alperesnek azt a magatartását, hogy nyomban ezután a jegyességtől való visszalépését a felperessel levélben közölte, alapos ok nélkül történtnek tekinteni nem lehet; mert hiszen kétségtelen, hogy alperes, a jegyességi viszony fenntartására irányuló előző kijelentéseit nyilván csakis abban a feltevésben tette és tehette, és a jegyesség fennlaitásához és annak reményében ragaszkodott, hogy vőlegénye — a felperes — meg fog gyógyulni, és így a házasság megkötésének mi akadálya sem lesz. Ennélfogva felperes — az itt előadott körülményekre való tekintettel — az alperesnek az eljegyzés jeléül és a kötendő házasság okából ajándékozott tárgyakat az előidézett anyagjogi szabály alapján sikeresen vissza nem követelhető. = Kártérítés eljegyzésszegés miatt I. Mjogi Dtár XIII. 81., X. 48., III. 70. sz. (P. H. T. 157. sz.) Alapos ok a visszalépésre: Mjogi Dtár VII. 30., Dtár új f. XXIII. 143., XXIV. 58., I. 92. sz.