Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjogi Döntvénytár. Ebből folyólag az örökhagyó végrendeletének az a rendelkezése, amely szerint a szóban forgó ingatlanból őt illetett fele jutalékot a felpereseknek, az ingatlanon épült pincének őt illető felét pedig külön a másodrendű alperesnek hagyta, mint telek-, könyvileg meg nem engedett osztott-tulajdoni-alakulat létesítését célzó rendelkezés hatálytalan és ezért másodrendű alperest ez irányú viszonkereselével el kellett utasítani. = Osztott tulajdonról 1. Mjogi Dtár XI. 102., Í202. sz. és az ott idézetteket. 36. Lakóházra vonatkozólag fenntartott haszonélvezeti jognak átminősítése lakásszolgalommá, melynek gyakorlása másnak át nem engedhető. (Kúria 1921. jan. 11. P. III. 3763/1920. sz.) A kir. Kúria: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok : Felperes a keresethez A) alatt csatolt birtokátadási szerződéssel fiára, az alperesre ruházta a csabrendeki 302. számú tjkvben felvett ingatlanainak tulajdonjogát, de ez ingatlanok közül az 1. sor 434. hr. sz. a. foglalt ingatlanra és az azon emelt épületekre az ő és a feleségének holtiglani korlátlan haszonélvezeti jogát fenntartotta. A haszonélvezet a fentmegjelölt ingatlanra nézve az azon lévő épületek használatával gyakoroltatik s így annak fenntartásával lakásszolgalmi jog létesült, amely azonban, mint személyhez kötött szolgalom csakis a szolgalomra jogosítottak által gyakorolható, következésképen alperes anyja az őt megillető lakásszolgalmi jogot a nem jogosított alperes részére felperes beleegyezése nélkül, felperest kötelezően, át nem engedhette. Alaptalan tehát alperesnek az a panasza, hogy anyagi jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság azzal, hogy nem vette figyelembe azokat a körülményeket, melyek alperes anyját a felperestől való különélésre kényszerítették, s amelyek következtében alperes anyja az őt megillető haszonélvezeti joggal korlátlanul rendelkezhetett. * * = Rendkívül aggályos megszorítása a «korlátlan*) haszonélvezeti jognak. r