Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjogi Döntvénytár. 31 37. /. Ingatlan tulajdonjogának ügyleti átruházása bekövetkezik, ha az átruházó az őt a tulajdon szolgáltatására kötelező valamely jogalapból kifolyóan a szerző féllel a tulajdon átruházásában megegyezik és az átruházás a telekkönyvbe bekebeleztetik. — //. A bekebelezés elrendelésére a telekkönyvi rendtartásban megszabott alaki jogi feltételek egyikének vagy másikának mellőzése nem eredményezi szükségképen a bekebelezett jogváltozásnak érvénytelenségét. (Kúria 1921 január 25. P. V. 4167 1920. sz.) A kir. Kúria : Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Felperesnek felülvizsgálati panasza az, hogy mivel sem az átadási okiratot aláírt és kihallgatott tanukkal, sem egyébként nem lett igazolva, mikép az okirat tartalma aláírás előtt a felperesnek és tanuknak felolvastatott és mivel az említett tanuk vallomása szerint ó'k a felperesi aláírásnál jelen nem voltak és magok is felperes távollétében írták azt alá, az annak alapján a jaáki 1604. sz. tjkvben 30/a. hrsz. a. felvett házra nézve elsőrendű alperes és néhai férje részére történt tulajdonjogi bekebelezés még az esetben is érvénytelen, ha a felperes a ház átadását korábban kijelentette volna, következőleg a fellebbezési bíróság anyagi jogszabály helytelen mellőzésével döntött, midőn a keresetet a most jelzett ház tekintetében elutasította és a perköltséget a felek között kölcsönösen megszüntette. Ez a panasz sem állhat meg. A telekkönyvi rendelet 82. §-a előírja ugyan, hogy a telekkönyvi bekebelezés alapjául szolgáló magánokiratnak, ha belföldön állították ki, a kibocsátó aláírása, illetőleg kézjegye mellett vagy hitelesítéssel vagy két tanú aláírásával is ellátva kell lennie. De amennyiben a telekkönyvi rendelet tanuk alkalmazását elő is írja, ez olyan eljárási szabály, mely a bekebelezés elrendelhetésének egyik előfeltételét határozza meg és aziránt kiván biztosítékot nyújtani, hogy az okiratban foglalt jogügylet a felek között valóban létrejötf. Mivel azonban a bekebelezett jogváltozásnak anyagjogi előfeltételei szükségképen nem azonosak a bekebelezés elrendelhetésének alakjogi feltételeivel, ebből következik, hogy az utóbbiak egyikének vagy másikának mellőzése nem eredményezi szükségképen a bekebelezett jogváltozásnak érvénytelenségét. Tekintve pedig, hogy a fennálló anyagi jogszabályok sze-