Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

Magánjogi Döntvénytár. 87 i kötelező. Az alperes ugyan ellenvetette azt is, hogy a felperes az előzetes megbízás hiányát azért nem hozhatja fel, mert e vételt utólag elfogadta és ahhoz hozzájárult. A fellebbezési bíróság nem ebből, hanem az alperes jóhiszeműsége szempontjából foglalkozik ugyan az alperes által (elhozott idevonatkozó tényállításokkal és azokat megállapítja ; eltekintve azonban a tényállás ellen ebben az irányban a felperes által emelt panasztól, még ha ezek alapján meg is volna állapítható a felperes utólagos hozzájárulása, mivel az ingatlanok elidegenítésének érvényességét tárgyazó fenthivatkozott jogszabályok értelmében az utólagos hozzájárulást célzó nyilatkozat érvényességéhez is annak okiratba foglalása szükséges, az alperesnek ez az ellenvetése is hatálytalan. Ezekből azonban nyilván következik, hogy az alperes a kezére jutott foglalót érvénytelen jogügylet megkötésének jeléül kapta, annak megtartására tehát törvényes jogcíme nincs és így azt az alaptalan gazdagodásra irányuló jogszabályok értelmében visszatéríteni köteles: a felperes felülvizsgálati kérelmének tehát helyt adni és az alperest a kereseti kérelemhez képest is mint teljesen pervesztest az összes költségben elmarasztalni kellett. * * — Az I. a. tétel, mely az ítélet indokolásában is homályosan van kifejezve (megbízás vagy meghatalmazás ?), nem folyik világosan a 44-20 1918. M. E. sz. rendeletből, mert ez csak az elidegenítő ügyletet megkötő felek egymásközti viszonyára vonatkozik, de nem a meghatalmazó és a meghatalmazott közti képviseleti viszonyra. — A 07. sz. esetben, midőn a bíróság megengedi, "~ hogy az írástudatlan eladó formaszerütlenül bizhasson meg mást neve aláírásával, voltakép ellentétes is a fenti (ii). számúval: mert habár ott a «megbízó» maga volt jelen az ügyletkötésnél, de mivel alakszerű ügyletről van szó, a szerződéskötés csak az aláírás útján történik és így a névaláíró itt is mint képviselő járt el. 70. /. Ha a kiskorú terhére kikötött hosszabb időre (10 évre) szóló opcióban vételárul csupán magának az ingatlannak az ügyletkötéskori értéke lett kikötve és így a kiskorú nevében engedett opcióért, illetve * rendelkezési jogának hosszú időre szóló korlátozásáért ellenérték nem nyújtatott: az ilyen ügylet a kiskorúra nézve visszteher nélkülinek tekintendő s mint ilyen, hatálytalan. — //. Az opciónak ugyanazok az érvényességi kellékei, amelyeket az anyagi