Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIV. kötet (Budapest, 1922)

82 Magánjogi Döntvénytár. 4876: XVI. t.-c. 10. §-ához : Dtár új f. XX. 2., 26.; Dtár III. í. XXVII. 2Ü6. Dtár IV. f. VI. 198.; Mjogi Dtár VII. 110.; V. 11., 173. ; IV. 5. 66. Az építkezési szerződés természeténél fogva az építésvállalkozó elsősorban arra kötelezendő, hogy az építkezésnél megállapított hibákat és mulasztásokat helyreállítva, az épületet használható állapotba helyezze, s azt úgy adja át az építtetőknek. Csakis eme szerződéses kötelezettség nem teljesítése következtében lép előtérbe az építtetőknek az a joga, hogy a hiányokat és hibákat: az építésvállalkozó helyett annak a terhére és költségére pótolják. (Kúria 1921. aug. 30. Rp. II. 1159/1924. sz.) * * = Ptk. tvjav. (biz. szöv.) 1335. §. — Ellenben a hiányok pótlása az építtető részéről esetleg a kárenyhítési kötelezettség szemponija alá vonható, I. fentebb 16. sz. 67. /. Az ingatlan adásvételi szerződéshez szükséges írásbeli érvényességi kellék meg van már akkor és az által ha az okirat az adásvevési szerződés lényeges kellékeit magában foglalja és alakilag a szerződő felek részéről kiállítotlnak jelentkezik; az okiratnak nem kell a perrend szerint teljes bizonyító erejűnek lennie. — //. Anyagi jogunk értelmében a szerződő felet nevének megbízásából más áttal történt aláírása is joghatályosan kötelezi. — ///. A U20/1918. M. E. sz. rendelet sem a jogügylet írásba foglalásakor a szerződő feleknek és tanuknak a cselekmény és időben való együitessége és egységességéről és a megbízásnak írásos alakban való szükségességéről sem ennek az okiraton történendő