Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)
Magánjogi Döntvénytár. 69 indokok: A fellebbezési bíróságnak meg nem támadott s ennélfogva a Pp. 534. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ítéleti tényállás szerint alperes elhallgatta ugyan kiskorúságát a közte és a felperes között •egy ló és egy tehén eladása tekintetében 1917. évi március hó 7-én létrejött szerződés megkötésekor, de ugyanakkor kikötötte felperessel szemben, hogy az édesanyja beleegyezésével adja el az állatokat és anyja jóváhagyásának kikérésére fel is hívta felperest, aki azonban ezt nem tette meg. Nem támadta meg felperes a fellebbezési bíróság ítéleti tényállásának azt a részét sem, mely szerint alperes anyja, amikor a vételről alperestől tudomást szerzett, kijelentette, hogy az állatokat a kialkudott vételáron nem engedi eladni, az alperes által felvett 100 K foglalót pedig a vélelügylet létesítésénél felperes érdekében közbenjárt T. K.-hoz visszavitte, s annak azt átadta, mely alkalommal újólag kijelentette, miszerint az állatok eladásához hozzá nem járul. Ebből a tényállásból jogszabály megsértése nélkül vonta le a fellebbezési bíróság azt a jogkövetkeztetést, hogy a felek között létesült előleges szerződés érvényesen létre nem jött, abból tehát a felperes jogokat nem származtathat. Az a feltétel ugyanis, amely mellett felek a szerződést kötötték, s amelynek bekövetkezéséhez a szerződés érvénye fűzve volt, be nem következett. Felperes felülvizsgálati kérelmében azt állítja, hogy megsértette a fellebbezési bíróság azt a jogszabályt, amely szerint az, aki valamely gazdaság kezelésével van megbízva, feljogosítottnak tekintendő mindazon jogügyletek megkötésére, melyek az oly gazdaság vezetésével rendszerint járnak. Ez a panasz azonban, habár a fellebbezési bíróság el is fogadta az elsőbíróság ítéletének azt a ténymegállapítását, mely szerint alperes, az ő és anyja közös tulajdonát tevő gazdaságot anyjával együtt vezeti, vásárokra járni, állatokat adni és venni pedig ő szokott — nem helytálló; mert a felperes által megsértetnek állított*jogszabály jelen esetben, midőn felek között feltétel bekövetkezésétől függően jött létre a szerződés, a kikötött feltétel pedig be nem következett, nem alkalmazható. Abból a nem vitás körülményből, hogy alperes az állatok eladásakor elhallgatta kiskorúságát, felperes nem származtathat jogokat. A szerződés ugyanis feltétel kikötésével létesült, a feltétel pedig nem következett be, s így közömbös az, hogy felperes jóhiszeműen vélhette-e alperest feljogosítottnak a szerződés megkötésére. = Ptk. Ivjav. biz. szöv. 7 39. §.