Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. 69 indokok: A fellebbezési bíróságnak meg nem támadott s ennélfogva a Pp. 534. §-ában foglalt rendelkezés értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ítéleti tényállás szerint al­peres elhallgatta ugyan kiskorúságát a közte és a felperes között •egy ló és egy tehén eladása tekintetében 1917. évi március hó 7-én létrejött szerződés megkötésekor, de ugyanakkor kikötötte felperessel szemben, hogy az édesanyja beleegyezésével adja el az állatokat és anyja jóváhagyásának kikérésére fel is hívta fel­perest, aki azonban ezt nem tette meg. Nem támadta meg felperes a fellebbezési bíróság ítéleti tény­állásának azt a részét sem, mely szerint alperes anyja, amikor a vételről alperestől tudomást szerzett, kijelentette, hogy az álla­tokat a kialkudott vételáron nem engedi eladni, az alperes által felvett 100 K foglalót pedig a vélelügylet létesítésénél felperes érdekében közbenjárt T. K.-hoz visszavitte, s annak azt átadta, mely alkalommal újólag kijelentette, miszerint az állatok eladásá­hoz hozzá nem járul. Ebből a tényállásból jogszabály megsértése nélkül vonta le a fellebbezési bíróság azt a jogkövetkeztetést, hogy a felek között létesült előleges szerződés érvényesen létre nem jött, abból tehát a felperes jogokat nem származtathat. Az a feltétel ugyanis, amely mellett felek a szerződést kötötték, s amelynek bekövet­kezéséhez a szerződés érvénye fűzve volt, be nem következett. Felperes felülvizsgálati kérelmében azt állítja, hogy meg­sértette a fellebbezési bíróság azt a jogszabályt, amely szerint az, aki valamely gazdaság kezelésével van megbízva, feljogosított­nak tekintendő mindazon jogügyletek megkötésére, melyek az oly gazdaság vezetésével rendszerint járnak. Ez a panasz azonban, habár a fellebbezési bíróság el is fogadta az elsőbíróság ítéletének azt a ténymegállapítását, mely szerint alperes, az ő és anyja közös tulajdonát tevő gazdaságot anyjával együtt vezeti, vásárokra járni, állatokat adni és venni pedig ő szokott — nem helytálló; mert a felperes által megsér­tetnek állított*jogszabály jelen esetben, midőn felek között fel­tétel bekövetkezésétől függően jött létre a szerződés, a kikötött feltétel pedig be nem következett, nem alkalmazható. Abból a nem vitás körülményből, hogy alperes az állatok eladásakor elhallgatta kiskorúságát, felperes nem származtathat jogokat. A szerződés ugyanis feltétel kikötésével létesült, a fel­tétel pedig nem következett be, s így közömbös az, hogy fel­peres jóhiszeműen vélhette-e alperest feljogosítottnak a szerződés megkötésére. = Ptk. Ivjav. biz. szöv. 7 39. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom