Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

OS Magánjogi Döntvénytár. dott s akképen a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ténymegállapítás szerint az ügyletkötő felek abban is megállapodtak, hogy abban az esetben, ha elsőrendű alperes az általa eladottal szomszédos telken építeni szándékolt istálló és pajtához szükséges anyagokat illő áron s az építkezéshez mesterembert nem kapna, az ügylettől visszaléphet. ' ...Minta fejben... Ehhez képest az illő árra vonatkozó megállapodásnak a helyes értelmezése csak az lehet, hogy a felek az ő anyagi viszonyaikhoz s a helybeli építkezési mód és szokáshoz mért és főleg olyan árt értettek az illő ár alatt, amely mellett történő felépítése a tervbe vett istállónak és pajtának csak akkora összegbe kerül, amely összeg az eladott házas beitelek fejében elért vételár nagyságával a kellő arányban áll. Ez pedig kizárja azt, hogy olyan napi árt is illőnek tartottak volna a felek a szerződés kötésekor, amely mellett a szándékolt építkezés költsége felemésztené, vagy épen meg is haladná azt a vételárt, melyet elsőrendű alperes a házzal használható istállóval és pajtával ellátott peres beltelkekért kapott volna. A fellebbezési bíróság tehát helytelenül mellőzte a fent idézett anyagi jogszabályt, midőn az építési anyagoknak a döntő időben volt napi árát a vételi szerződés értelmében vett «illo ár»nak nyilvánította, mert az irányadó tényállás szerint e napi árak alapul vétele mellett az elsőrendű alperes által építtetni szándékolt épületek építési költségét a vételi ügylet létrejötte idején 9395 K 80 fillérben, tehát az elsőrendű alperes által eladott ingatlan 6900 K vételi árát 2495 K 80 fillérrel meghaladó összegben határozván meg, elsőrendű alperesről fel nem tételezhető, hogy ily magas előállítási ár mellett az építésbe belemenni szándékozott volna. * -K = Ptk. tvjav. biz. szöv. 770. §.; v. ö. Mjogi Dtár XI. 202., X. 21. 57. Harmadik személy hozzájárulásától függően kötött szerződés hatálytalan, ha a harmadik a szerződő felek egyikével szemben kijelenti, hogy nem járul hozzá az ügylethez. (Kúria 1919. jan. 13. P. III. 6253/1918. sz.) A magyar Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja.