Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)
D8 Magánjogi Döntvénytár. Jen gyermek anyja az oidalrokon örökhagyót megelőzőleg halt el, következőleg nem sértett anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróság, midőn kimondta, hogy a kiskorú alperes, mint az örökhagyó előbb elhalt nővérének törvénytelen g\ermeke, anyja jogán a néhai A. J. hagyatékában a felpereseket, mint az örökhagyó atyja testvérének leszármazóit a törvényes örökösödésben megelőzi, s ekként a helyesen alkalmazott anyagi jogszabálynak megfelelően a felpereseket keresetükkel elutasította. = A 2488/1914. sz. határozatot I. Mjogi Dtár IX. 20. sz. ; v. ö. Mjjogi LM ár IX. 180., X. 134., 501. m 4Í>. A kötelesrészre jogosult részére rendelt hagyomány elfogadása nem tekinthető a kötelesrészről való joglemondásnak. (Kúria 1919. febr. 4. P. 1. 4902/1918. sz.) A Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok: A nem vitás tényállás szerint néhai V. J. négy rendbeli alapítványt lett, s ezek kezelésével az alperest (b —J gör. kalh. érseki káptalan állal kezelt V. J. alapítvány) bízta meg. Az 1899. évben létesített alapítványról szóló alapító levél 7. pontjának a) alpontjában az a rendelkezés foglaltatik, hogy ezen alapítvány jövedelméből a felperesnek és törvényes leszármazóinak, mindaddig, míg a család ki nem hal, az alperes 800 K évjáradékot köteles negyedévi részletekben kiadni, mely évjáradékot 1900. évtől kezdve a felperes meg is kapta. 1916. aug. 1-én a felperes keresetet indított az alperes ellen s a négyrendbeli alapítvány összértékéből kölelesrészt követel. Vilás jogkérdés az, hogy a felperes azzal a tényével, hogy a. 800 K évjáradékot rendesen felvette, hozzájárult-e az alapítványok sértetlen fenntartásához, s ekként lemondotlnak tekintendő-e a kölelesrészre vonatkozó jogigényének érvényesítéséről ? A fellebbezési bíróság ezt a jogkérdést nemlegesen döntötle el. Az alperes anyagi jogszabálysértést panaszol, mert a felperes azon lénye, hogy a 800 K évjáradékot minden jogfennlarlás és ellenvetés nélkül rendesen felvette, joglemondásnak minősítendő, amennyiben ezzel a tényével kifejezést adott annak, hogy