Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. özvegyi örökösödésnek helye csak akkor van, ha a házasságból gyermekek származtak. (Kúria 1918. dee. 12. 5887/1918. sz.) = Az özvegyi öröklés hatályban léiének újabb elismerése, úgy mint Dlár r. f. IV. 134. 1. (ellenk. téves Kúria 18U/1904.); v*. ö. Dlár új f. 1. 50. 48. Az újabb állandó bírói joggyakorlat szerint a törvénytelen gyermeket az anyai oldal rokonokhoz vérközösség fűzi és így a törvénytelen gyermek s anyja oldalrokonai közt kölcsönös örökösödési jogosultság áll fenn. (Kúria 1919. jan. 29. P. I. 4787 1918. sz.) A Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elulasílja. Indokok: A fellebbezési bíróság nem vilás lénymegállapítása szerint a felperesek A. J. örökhagyó atyja testvérének a gyermekei, míg a kiskorú alperes az örökhagyó elhalt A. M. nevű nővérének törvénytelen fia. Ezen az alapon a fellebbezési bíróság, mivel a kiskorú alperes közelebbi vérrokona az örökhagyónak, ki mini ilyen a törvényes öröklésben a felperesekel megelőzi, a felperesekel keresetükkel elutasította. A felperesek egyedüli panasza az, hogy a fellebbezési bíróság jogszabály megsérlésével utasította el a keresetei, mert a bírói joggyakorlatban állandóan követett anyagi jogszabály, hogy a törvénytelen gyermeknek csak anyja után van törvényes örökösödési jogosultsága, ekként a kiskorú alperes, mint törvénytelen gyermek anyjának előbb történt elhalálozása folytán az anyja testvére, az örökhagyó után nem örökölhet, mivel vele nincs törvényes rokonságban. A panasz alaptalan, mert az újabb állandó bírói joggyakorlat szerint, amiként ez a 2488/1914. számú elvi jelentőségűnek kimondott kúriai határozatban is kifejezést nyert, a törvén)telén gyermeket az anyai oldalrokonokhoz vérközösség fűzi, ebből folyóan minthogy a törvényes örökösödés alapja a vérközösség, a törvénytelen gyermek s anyja oldalrokoriai közt kölcsönös örökösödési jogosultság áll fenn abban az eselben, ha a törvényte-