Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

30 , Magánjo<ji Üotdvénytf'ir. azon az alapon követelte vissza az alperesként perben álló férjétől, hogy azokat felperes a házasság megkötése alkalmával vitte a házhoz. A felperesnek ebből az előadásából és az A) alatti jegyzékben felsorolt ingók minőségéből (ágyneműek) a fellebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetési, hogy a most említett ingók kiházasítási tárgyak. Ugyanis az a körülmény, hogy felperes a kérdésben forgó ingókat az ő külön vagyonának, az alperes pedig közszerzeménynek nevezte, az elsőbíróság előtt folyamatban volt eljárásban a per elbírálásánál irányadóul nem szolgálhat. Mert valamely jog» fogalom jellegének meghatározásánál nem a felek által használt puszta elnevezés a döntő, hanem azok a tényadatok az irányadók, amelyek az illető jogi fogalom jogi minősítésének alapjául jelentkeznek. Mert továbbá a perben érvényesített igényt az annak megállapítására előterjeszteti és a bíróság által bizonyítottnak vett ama tényadatok alapján kell elbírálni, amelyek az érvényesített kereseti igén) jogalapjául jelentkeznek. A fellebbezési bíróság bizonyítottnak fogadta el felperesnek a kereseti igényének jogalapjaként jelentkező azt a tényállítását, hogy a kérdésben forgó ingókat a házasság megkötésekor vitte az alperes házához és hogy azok az ingók ágyneműek. Már pedig a nő által férjhezmenetele alkalmával a férj házához vitt és ennek következtében a férj közös birtokába és használatába jutott ágyneműek közös használati rendeltetésüknél fogva nem vonhatók a női szabad vagyon fogalma alá, hanem azok oly kiházasítási tárgyak, amelyre a férjnek is használati joga van. Ennek jogi hatása abban nyilvánul, hogy a kérdésben forgó kiházasítási tárgyakat a férjétől különválten élő nő sem vonhatja el a házasság fennállása alatt férjének közös használatából, hanem azokra vonatkozó igényét csak a házasság megszűnése esetében érvényesítheti. Nem ütközik tehát jogszabályba a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amellyel az A) alatti jegyzékben 32., 36., 38. és i4. tételek alatt felsorolt ágyneműekre nézve felperest keresetével elutasította. Az a körülmény, hogy ezek az ágyneműek vendégágynak berendezései voltak-e vagy sem, a per elbírálására nem döntft jelentőségű, mert a férjnek közös használati joga az állandó bírói gyakorlaton alapuló jogszabály szerint az ágyneműekre általában kiterjed. ngyaníüy Mjogi ÍHár XI. 115.