Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. akkor is, ha az építkezésre nem alkalmas anyagól az építtető adta uolna és ha az építkezés a terv és költségvetésnek megfelelően vitetett ugyan keresztül, azonban a vállalkozó, mint szakértő, elmulasztotta a nem szakértő építtetőt a terv hiányaira figyelmeztetni. (Kúria 1918. okt. 23. \\ II. 2634/1918. sz.) A Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. Indokok: A nem vitás tényállás szerint felperes az alperesek házának a felépítését a D) alatt csatolt szerződésben foglalt feltételek mellett vállalta el. amelynek 8. pontjában ((szavatosságot vállalt az épületeknek terv, költségelőirányzat és szerződé* szerinti építéséért, elkészítéséért és azok tartósságáén, erősségéért két évi jótállást vállalt)). Tényállásként állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy a felperes által az alperesek részére épített házon az 1917. okt. 39-én foganatosított előleges bírói szemle alkalmával a jegyzék 1—8. és 10—14. t-a. hiányok észleltettek, amelyek onnan erednek, hogv felperes szigetelő lemez helyett kátránypapirt alkalmazott, nem megfelelő meszel és homokot használt és a pinceabJakok alsó részét a járda színvonalánál alacsonyabban építette. Felperes mint vállalkozó, az épületnek azon hiányaiért, amelyek a szerződési terv és költségvetéstől eltérő építéséből erednek, a kikötött jótállási határidőn túl is felelős. Hasonlóképen felelős azért is, hogy az építkezéshez nem megfelelő anyagot használt, még akkor is, ha az építkezésre nem alkalmas anyagot az építtető adta volna és ha az építkezés a terv és költségvetésnek megfelelően vitetett ugyan keresztül, azonban a vállalkozó, mint szakértő, elmulasztotta a nem szakértő építtetőt a terv hiányaira figyelmeztetni. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt, amikor felperesnek a felelősségél a fentebb megjelölt hiányokért megállapította. Az a körülmény, hogy alperesek az épületet az 1910. okt. havában használatba vették és ugyanakkor az A) és B) okiratokat kiállították, amelyekben magukat a vállalati összegből még hátralékban maradt összeg megfizetésére kötelezték, — a felperes felelősségét nem szünteti meg, meri ezáltal felperest az őt terhelő felelősség alól fel nem mentették. Minthogy a fellebbezési bíróság a fentebb idézett tényállást jogszabálysértés nélkül, az iratok tartalmával megegyezően állapította meg és az anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával