Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

136 Magánjogi Döntvénytár. Ellenben részben alaposnak találta a m. Kúria az alperesnek a leltár 4. tétele alatt felvett takarékpénztári betétre vonatkozó felülvizsgálati kérelmét. Ugyanis a meg nem támadott ítéleti tényállás szerint a leltár 1. létele alatt felvett 1500 K úgy az örökhagyónak, mint az alperesnek külön vagyona jövedelméből származott, ebből az örökhagyót megillető felerészre azonban az alperes közszerzőnek nem tekinthető, mert az állandóan követett bírói gyakorlat szerint jászkún asszony közös szerzőnek csak az esetben tekinthető, ha a házastársak az asszony közszerzői voltát szerződésben megállapították, vagy a szerződésben a nő mint szerzőtárs felvétetett, vagy a nő kimutatja, hogy a szerzésnek alapjául az Ő vagyonának jövedelme szolgált. Ilyen tényállás azonban a fellebbezési bíróság ítéletében megállapítva nem lévén az alperesnek a statútum 2. §-a szerint csak egy örökrészre van jogszerű igénye. Ennek az örökrésznek a nagysága azonban nem a törvényes örökösök száma, hanem az öröklésre törvénynél fogva hivatott törzsek szerint és az ezeket illető örökrészek arányában állapítandó meg. Az id. tkv. szabályok 10—12. §-ai szerint hitvestárs nem létében a szerzeményben való örökösödést a szülői csoportok szerint szabályozzák, ebből pedig következik, hogy a szerzeménynek oldalági öröklésénél annyi örökrész van, ahány részre a vagyon a felmenők csoportjában megoszlik, vagyis az örökrészek nagysága és mennyisége nem az örökösök száma, hanem a törzsek szerint igazodik, amelyek közvetítésével az. oldalág örököl. Az adott esetben a felperesek a szülők csoportjában jogosítottak az öröklésre, a szülői csoportban pedig a szerzemény két egyenlő részre oszolván meg, lényegében csak két örökrész van, ennélfogva az örökhagyónak a leltár 1. t. a. ingó szerzeményében két törzs lévén örökösödésre hivatott, az alperest, mint az örökhagyó özvegyét a jászkún V. statútum 2. §-a értelmében a takarékbetéti követelés Vs része illeti, mihez képest az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletének részben való megváltoztatása mellett az alperes hitvestársi öröklési jogát a hagyaték e részének 1/z részére kellelt megállapítani. * * = A jászkúnok házassági vagyonjogára és öröklésére nézve I. P. H. T. 13., 14., 220., 2Í0. sz. elvi határozat; Mjog Tára 3. I., V., XIX., XXII. sz. elvi határozat. — Mjogi Dtár X. 173., 174,; IX. 143., 144., 11)9.; VII. 151.; IV. 232., 233.: I. 87.; Dtár IV. f. VI. 4-7., 134.; IV. 134.; III. 12 i.; Dtár III. f. XXVII. 159.; Dtár új f. XIII. 179.; XIV. 4.; Dtár régi f. XX. 20. stb.