Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

118 Magánjogi Döntvénytár. zettsége a m. Kúria teljes-ülésének 84. sz. polgári döntvényében kifejtett jogelvek szerint csak • azon az alapon volna megállapítható, ha az alperes a mulasztásba esett ápolónők megválasztása körül gondatlanul járt el. A pernek ebből a szempontból való felülvizsgálására jelentős tények azonban a fellebbezési bíróság ítéletében nincsenek megállapítva. Nevezetesen az, hogy az ápolónők minő képesítéssel és gyakorlattal rendelkeztek, azok élelkora, egészségi állapota, megbízhatósága, mióta állottak az alperesnél alkalmazásban, a szerencsétlenség idejében mióta voltak szolgálatban és e szolgálatukat közvetlenül megelőzően mennyi pihenésük volt ? amely tényekből következtetést lehetne vonni arra, hogy az ápolónők feladatuk rendszeres teljesítésére képesek voltak-e vagy nem? ¥ * = A döntés indokolása nem egészen helytálló. Bizonyos, hogy az adós a teljesítésnél használt szeméi} éknek a teljesítés körüli vétkességéért épúgy felelős, mint saját vétkességéért (Ptk. tvjav. biz. szöv. 907. §.). Ez nem «tárgyi felelősségű és ez a tétel lüggetlen a 84. sz. TÜH. feltételeitől. (L. Mjogi Dtár X. 4.7.) Az intézet felelősségét a «cúlpa in eligendo et inspiciendo» mértékére csak úgy lehet lefokozni, ha a beteg őrizetét nem tekintjük az intézet által elvállaltnak. így lehetne okoskodni: az intézet főkötelezettsége a gyógykezelés. A felügyeletre az intézet csak mellékesen, annyiban vállalkozik, hogy evégből ápoló- és felügyelő-személyzetet rendel ki. Az intézet felelőssége tehát a részben eleve csak arra szorítkozik, hogy megfelelő személyzetet alkalmazzon és azt ellenőrizze. L. l'lanck Kommentár ad 278. §. 2. b. g. í)4. Idegen ingatlan eladása esetében, habár utóbb a tulajdonos az eladónak örököse lett is, mint örökös mégsem kötelezhető az ingatlan szolgáltatására, hanem csak kártérítésre. (Kúria 1920. máj. 4. P. V. 764/1919. sz.) A m. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását feloldja. Indokok: A felperesek keresetének és felülvizsgálati kérelmének alapja az, hogy ők a kereseti ingatlant özv. T. Bálintnétól nem mint T. József megbízottjától vették meg, amint az a kereset tartalmából és B. Gábor tanú vallomásából is kitűnik, az t. i., hogy ő az eladás idején nem tudta, hogy az ingatlan nem a T. Bálintné, hanem T. József tulajdona. A dolognak ebben az állásában T. József az eladásból l'olyóan nem lehel tulajdonosi minőségben felelős, hanem felelősség őt csak annyiban terheli, amint az a nem tulajdonos eladót