Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1921)

Magánjogi Döntvénytár. 119 terhelte, s amennyiben ő az eladónak általános örököse. Ez az örökösi minőség a fellebbezési bíróságnak ide vonatkozó tény­megállapításából kétségtelenül megállapítható, miért is a még vitás kérdés csak az, hogy miután az e részben meg nem táma­dott tényállás szerint özv. T. Bálintné a kereseti ingatlant fel­peresnek eladta, ebből az eladásból T. Józsefet, mint az eladó általános örökösét, terheli-e és milyen felelősség. Joggyakorlat, hogy a nem tulajdonos eladó is az eladott dolgot a vevőnek szolgáltatni s ellenkező kikötés hiányában, a nem szolgáltatásból a vevőt érő kárt megtéríteni tartozik. A meg nem támadott tényállás szerint özv. T. Bálintné a kereseti ingatlant a felperesek részére meg nem szerezte s a tulajdonos akarata nélkül meg sem szerezhette. Másrészről két­ségtelen az is, hogy T. József, mint az ingatlan tulajdonosa nem köteles — akarata ellenére — az ingatlant másnak átengedni, amin azért nem változtat az, hogy ő az eladónak általános örö­köse, mert az ő — nem az eladó jogán őt megiliető — tulaj­dona az eladó után való öröklés folytán meg nem szűnt és csak azért, mert örökössé vált, tulajdona tekintetében rosszabb hely­zetbe, mint aminőben az öröklés előtt volt, nem kerülhet, miután ez az öröklés korábbi tulajdonjogát nem érintheti s azzal kap­csolatba nem hozható. Minthogy pedig T. József, a per adatai és állása szerint, ingatlanát felpereseknek átengedni nem akarja, s erre őt jogalap hiányában kényszeríteni nem is lehet, kétség­telen, hogy ő mint özv. T. Bálintnénak örököse a jogelőde részé­ről felpereseknek eszközölt eladásból más teljesítésre, mint kár­térítésre, nem kötelezhető. * * — Figyelemreméltó alkalmazásra az örökös korlátolt felelőssége elvének, így is lehet indokolni : az örökös vagy cum viribus vagy pro viribus heredi­tatis felelős. Ha a hitelező a cum viribus-ra fekteti követelését, nem érhet célt, mert az ingatlan nem tartozik a hagyatékhoz; ha a pro viribus-ra, úgy akkor már eleve pénzben kell kifejezni azt a vagyonértékel, amelyen belül a hitelező magának kielégítést szerezhet (ez alapon tehát nem kérhet dologi végrehajtást, hanem csak végrehajtást pénzkövetelés behajtására). L. (irosschmid Fejezetek II. 122. §., kül. 10-14. jegyz. 95. Köztudomású, hogy a cséplőgéppel cséplésnél a tüzesetek nagyon gyakoriak: annyira, hogy ebből az' okból, joggyakorlatunk szerint a cséplőgéppel való üzem a csépeltető irányában a tüzokozás szem­pontjából veszélyes üzemnek tekintendő. Ebből folyik

Next

/
Oldalképek
Tartalom