Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

46 Magánjogi Döntvénytár. 4800 K-s kölcsönkövetelése iránti zálogjog terhelte és helyes­a másodbíróságnak az a megállapítása is, hogy az alperesek mint vevők és N. Zoltánné mint eladó között létrejött adásvételi szerződésben a vevő alperesek nem arra kötelezték magukat, hogy az ingatlanok megvételekor ebből a 4800 K-s jelzálogos tartozásból a még fennállott összes hátralékot egyszerre és azonnal kifizetik a hitelezőnek, hanem a vevők csakis ennek a 4800 K-s törlesztéses kölcsönnek folytatólag a már kikötött rész­letekben való teljes törlesztését vállalták el. Hasonlókép helyes megállapítás az is, hogy a N. Zoltánné tulajdonában visszamaradt és a nagyszebeni földhitelintézetnek a fenti 4800 K-s követelésére vonatkozó zálogjogával szintén meg­terhelt doroszlai 220. sz. telekjegyzőkönyvbeni ingatlanok más végrehajtatok szorgalmazására 1909. márc. 30-án bírói úton el­árvereztettek és a befolyt vételárból kielégítendőleg a nagyszebeni földhitelintézet fenti követelésére a végrehajtási törvény 190. §-a alapján 2111 K 46 í-t felszámított és sorozni kért, a periratok között levő 149/912., 531/912. és 2876/913. tkvi szám alatti végzések pedig igazolják, hogy e követelésére a nagyszebeni földhitelintézet részére 1860 K tőke és 1474 K 64 f után 1909. máj. 11-től járó 7 2% kamat és 217 K 90 f költség utalta­tott ki. Ily tényállás alapján a kir. Kúria a felperest keresetével el­utasító másodbíróság ítéletét helybenhagyta, mert az a körül­mény, hogy a nagyszebeni íöldhitelintézet, mint az elárverezett ngatlanon felperest rangsorban megelőző jelzálogos hitelező a végrehajtási kielégítési alapból a fenti követelésére a szabályszerű sorrendi tárgyalás eredményéhez képest részben kielégítést ka­pott és azáltal felperes mint későbbi jelzálogos hitelező elesett attól, hogy az árverési vételárból kielégítést nyerjen, az alpere­sekkel szemben egyáltalán nem létesített jogalapot s így nem adott kereseti jogot felperesnek arra, hogy az ily módon tőle elvont összeget alperesektől mint vele jogviszonyban nem álló harmadik személyektől követelhesse; mert igaz ugyan, hogy a végrehajtási tömegtől a nagyszebeni földhitelintézet által ekkép elvont összeget alperesek mint vevők voltak kötelesek N. Zol­tánné mint eladóval. szemben elvállalt kötelezettségük szerint a nagyszebeni földhitelintézetnek sajátjukból fizetni és így, amennyi­ben alperesek az általuk megvett ingatlan vételárára ezzel az összeggel kevesebbet fizettek, ez az összeg N. Zoltánnét illeti, de ez csak N. Zoltánnénak adna jogot alperesek, mint az ő in­gatlanának vevői ellen a keresettel való fellépésre, vagy esetleg jogot adna erre annak, aki N. Zoltánnénak ezt az igényét végre­hajtásiig lefoglalva, avagy N. Zoltánné meghatalmazása, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom